A járványhelyzet miatt egyéves késéssel ünnepelték meg szakmai társulásuk fennállásának tizenötödik évfordulóját az erdélyi, székelyföldi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és drávaszögi újságírók — a muravidéki kollégák ezúttal hiányoztak az összejövetelről. A dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke fővédnökségével Tengelicen megtartott találkozónak mintegy hatvan résztvevője volt. 

A KMÚEK újságíró-szervezeteinek tapasztalatcseréje során Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke kiemelte, náluk leginkább az egészségtelen médiaszerkezet a probléma, továbbá szükségesnek látják egy médiastratégia kidolgozását, elfogadását. Itt a médiamenedzsment külön figyelmet kapna a lapterjesztés feljavítása érdekében. Megítélésük szerint az utóbbi években fejlődött ugyan az újságírók képzése, viszont hiány mutatkozik szerkesztőkben, továbbá gazdasági, egészségügyi és jogi szakújságírókban is. Külön gond a pályaelhagyás is.

— A vajdasági magyar médiatérkép átalakuló fázisban van — emelte ki Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke. Vajdaságban érezhető a magyar médiumok fejlődése, az anyaország támogatásával Szabadkán elkészült a Magyar Médiaház, ahol otthonra lelt a Pannon RTV, a Hét Nap és a Magyar Szó szabadkai szerkesztősége. Újvidéken megépült a Vajdasági RTV új székháza, és a Magyar Szó újvidéki székháza is hamarosan megújul.

— Kárpátalján három hetilap és két online portál működik, valamint van egy televízió és egy rádió. Ebből áll a magyar médiatár — tudtuk meg Dunda Györgytől, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatójától. Mint mondta, a hetilapok tekintetében a legnagyobb probléma a csökkenő példányszám, ehhez jelentősen hozzájárul az ukrán posta is mint terjesztő, ezért az előfizetés a felszámolás fázisában van. A kárpátaljai kollégák a főhangsúlyt leginkább az online térre tették át, egyúttal elmondták, hogy meglátásuk szerint a mostani generáció tanúja lesz annak, hogy a nyomtatott lapokat teljes mértékben felváltják az online, digitális tartalmak. Megtudtuk, hogy a készülőben lévő új nyelvtörvény a sajtó esetében kikényszeríti majd a kétnyelvűséget. Elvárás lesz, hogy a magyar nyelvű kiadványokat ukrán nyelven is megjelentessék, ráadásul a magyarral azonos példányszámban. Ebből a hátrányból szerintük előnyt is lehet kovácsolni, az ukránságot megszólítva közvetíthetnék a magyar álláspontot. Másik kérdés, hogy Ukrajnában semmilyen támogatásban nem részesülnek a kisebbségi lapok, kizárólag az anyaországra számítanak. Elmondásuk szerint az ukránok és a magyarok a hétköznapokban tiszteletben tartják egymást, működik a tolerancia, magyarellenes provokációkat a legtöbb esetben huligánok követnek el, médiafelhajtás céljából. Optimizmussal tölti el a kárpátaljaiakat a vajdasági magyarok esete, akikről korábban rengeteg negatív töltetű hír érkezett, például a magyarverések vonatkozásában, most pedig pozitív példaként tekintenek a magyarok és a szerbek kapcsolatára.

— Horvátországban a helyi magyar sajtó rögös utat járt be az elmúlt évtizedben. Sokszor a politika is akadályt gördített a fejlődés és a fennmaradás elé — számolt be Micheli Tünde. A Horvátországi Magyar Újságírók Szövetségének elnöke szerint ezt csak tetőzte az egyre fogyó olvasó-, néző- és hallgatóközönség. Az utóbbi időben javult a helyzet, a horvátországi magyar média feladatát egy médiaközpont látja el, ez a kis létszámú szerkesztőség hetilapot, folyóiratot, gyermeklapot és könyveket jelentet meg. Heti félórás magyar nyelvű tévéadása és félórás magyar rádióműsora van. Az Új Magyar Képes Újság hetilap jelenleg az egyetlen magyar lap Horvátországban. Az újság már nem csak nyomtatott formában olvasható, a szerkesztőség honlapot működtet, és a cikkeit a legnagyobb közösségi oldalon is megosztja.

— Felvidéken a politika nehezen, de megtalálta egymáshoz az utat, hiszen három tömörülés részvételével nemrégiben megalakult az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség. Ezzel most hirtelen minden megváltozott az újságírók életében. Nem könnyű a helyzet, mivel eddig tudták, mit vallanak, és ki az ellenség, de most a Szövetség létrejöttével mindenki egy térfélre került — összegezte Molnár Judit, a ma7 médiacsalád főszerkesztője. Mint fogalmazott, előjöttek a kisebbségi újságírás kérdőjelei. — Egy közösség a politika nélkül nem jut előbbre, az pedig sehova sem vezetne, ha a média aláásná a Szövetséget. Felvidéken a magyarság félmilliós közösséget alkot, két-három hírportált működtet, hetvenéves az Új Szó napilap, van közszolgálati rádió és televízió, egy családi lap és egy női magazin.

2018-ban a magyar kormány jóvoltából megalakult a ProMédia Alapítvány, megerősítve a konzervatív újságírást, így 2019-ben elindult egy hírportál, valamint létrejött a Magyar7 hetilap. A főszerkesztő szerint a lapot szeretik, jó a visszhangja, de nagyon kevesen áldoznak rá 1 eurót, hogy megvásárolják. Végezetül hangsúlyozta, Szlovákia továbbra is mostohaként kezeli, és egyáltalán nem tartja feladatának, hogy a felvidéki magyar sajtót valamilyen módon finanszírozza, támogassa.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének képviselői arról számoltak be, hogy építik a Székelyföldi Magyar Sajtóházat a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. Bedő Zoltán elnök továbbá kritikával illette azokat az anyaországi kormányellenes újságírókat, akik félreinformálnak, mert a valótlanság terjesztése károsan hat a külhoni magyar kisebbségre és annak sajtójára is.

A rendezvényen a KMÚEK elnöksége Messzelátó Díjjal tüntette ki Potápi Árpád Jánost, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, mert az elmúlt évek során hozzájárult a külhoni magyar tájékoztatás fejlődéséhez. Potápi az elismerést megköszönve elmondta, az újságírónak az is feladata, hogy ne csak tájékoztasson, ne csak a közvéleményt befolyásolja, hanem lehetőleg normális irányba terelje a világot. Hozzátette: a közéletet alakító és az ott ténykedő emberek az újságírók nélkül nem tudnának létezni, dolgozni.

A kétnapos konferencia végén a résztvevők a névváltoztatásról, a bejegyzésről, a szervezet irányító testületének a megalakításáról és más kérdésekről is döntöttek, mindezt egy zárónyilatkozatban összegezték (a dokumentum teljes szövege hetilapunk internetes kiadásában is elolvasható). A külhoni magyar újságírók örömmel nyugtázták, hogy a 2005-ben létrejött, határokon átívelő szakmai szervezet az elmúlt években bebizonyította létjogosultságát, hiszen az elcsatolt nemzetrészek újságírói olyan kapcsolatrendszert építettek ki, amely szavatolta és a jövőben is szavatolhatja a kisebbségi sorban élő magyar közösségek közötti információáramlást, ezáltal az egységes nemzetben való gondolkodást és az egymásra való fokozott odafigyelést is. A résztvevők megerősítették a szervezet elsődleges célját, mely szerint a Kárpát-medencei magyar újságírók fő feladata a szakmailag kifogástalan, magas színvonalú és magyar szellemiségű újságírás.