A tárgyalásokat az Obbürgen melletti Bürgenstock üdülőhelyen tartották volna, alig több mint egy nappal azután, hogy Washington és Teherán aláírta a háború lezárásáról szóló szándéknyilatkozatot. A Fehér Ház szerint J. D. Vance amerikai alelnök egyelőre mégsem utazik Svájcba, a döntést pedig logisztikai nehézségekkel indokolták. Az amerikai fél közlése szerint a küldöttség készen állt az indulásra, de az ilyen tárgyalások megszervezése nem egyszerű és nem kiszámítható. A technikai egyeztetések megkezdését ugyanakkor továbbra is rövid időn belül várják.
A megállapodás nyomán a Hormuzi-szorosban közben élénkülni kezdett a hajóforgalom. Az AXSMarine tengeri nyomkövető vállalat adatai szerint csütörtökön 25 kereskedelmi hajó haladt át a stratégiai fontosságú vízi útvonalon, ami április közepe óta a legmagasabb napi szám. Az amerikai Központi Parancsnokság közölte, hogy az amerikai fegyveres erők feloldották az iráni kikötők és part menti területek blokádját. Teherán ugyanakkor jelezte, hogy a háború után megváltozott a szoros stratégiai környezete, és Irán nem tér vissza a korábbi állapotokhoz. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács szerint a következő 60 napban nem lesz áthaladási díj, de a tankhajóknak továbbra is egyeztetniük kell az iráni hatóságokkal, amelyek meghatározzák az engedélyezett útvonalakat és időpontokat.
![]()
Fotó: Beta/AP/ISNA/Amirhosein Khorgooi
Mindeközben újabb harcok robbantak ki Izrael és a Hezbollah között Libanon déli részén. A Hezbollah közlése szerint izraeli erőket vett célba Nabatieh térségében, Izrael pedig válaszul légicsapásokat hajtott végre több dél-libanoni településen és a Hezbollah infrastruktúrája ellen. A libanoni állami hírügynökség szerint legalább 16 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek a légicsapásokban. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a Hezbollah támadásában négy izraeli katona életét vesztette.
A történtekre élesen reagált Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter, aki kijelentette, hogy „egész Libanonnak égnie kell”. Szerinte Izraelnek világossá kell tennie, hogy állampolgárai biztonsága nem lehet alku tárgya. Az izraeli politikai vezetés egy része továbbra is bírálja az amerikai–iráni megállapodást, mert szerintük az nem ad megfelelő választ Irán nukleáris programjára, ballisztikus rakétáira és a Teherán által támogatott Hezbollah tevékenységére.
Libanon Fotó: Beta/AP/Leo Correa
Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Washington elkötelezett a béke mellett, és teljes tűzszünetet vár minden fronton, Libanonban, a Hezbollah és Izrael között is. Az amerikai elnök szerint a piacok kedvezően reagáltak a fejleményekre, az olajárak csökkentek, a tőzsdeindexek pedig emelkedtek. J. D. Vance alelnök úgy fogalmazott, Izraelnek tiszteletben kell tartania az Iránnal megindított békefolyamatot, és Washington azt szeretné, ha Libanon déli része felett a libanoni kormány gyakorolna ellenőrzést.
Franciaország szintén az eszkaláció megállítását sürgeti. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak nyomást kell gyakorolnia Izraelre, hogy állítsa le libanoni katonai műveleteit. Párizs közben tovább dolgozik egy olyan nemzetközi konferencia megszervezésén, amely a libanoni hadsereg támogatásának mozgósítását szolgálná.
Irán részéről a vezetés azt jelezte, hogy a további tárgyalásokon megőrzi az ország jogait, és nem fogad el ellenséges feltételeket. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok ismét katonai lépéseket tehet és visszaállíthatja a blokádot, ha Irán nem teljesíti a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Forrás: MTI, Szerbiai RTV, Tanjug, Reuters, CNN