A Kossuth-díjas író, költő, műfordító 84 évesen, március 27-én hunyt el.
Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő alakja, korszakos jelentőségű alkotója volt. A műveit szerb, német és francia nyelvre is lefordították.
Fotó: Szerda Zsófi
Magyarkanizsán született. 1955 és 1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója volt. 1959-től az Újvidéki Egyetemen, majd a Zágrábi Egyetemen folytatta tanulmányait magyar nyelv- és irodalom, valamint filozófia szakon.
1956-tól publikált. Eleinte rövidprózával, majd 1960-tól versekkel jelentkezett. 1961-től az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion mellékletét szerkesztette Domonkos Istvánnal, Fehér Kálmánnal és Koncz Istvánnal.
Az 1964-ben induló Új Symposion alapító munkatársa, 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. 1974 és 1994 között az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztőjeként és képzőművészeti kritikusaként dolgozott. 1992-től 2004-ig az Új Symposion megszűnése után megalakult és Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője, azóta a szerkesztőség elnöke volt. Tagja volt a Jugoszláv Írószövetségnek is.
A Kossuth-díj mellett számtalan elismerésben részesült. A József Attila-, Weöres Sándor-, Füst Milán-, valamint az Ady Endre-díjat is átvehette. Szabadka kitűntetését, a dr. Bodrogvári Ferenc-díjat 1997-ben ítélték neki.
Forrás: Wikipédia
