Az anyanyelv nemzetközi napján megtartott ülésen elfogadásra került a tanács 2019. évi munkabeszámolója, a tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolója és a hozzá tartozó zárszámadás is. Mint kiderült intenzív munka jellemezte az MNT tavalyi munkáját, a 2019-es évre vonatkozó beszámoló 113 oldalon sorolja a tanács éredményeit. Az ülésen továbbá több vajdasági magyar intézmény tavalyi évre vonatkozó munkajelentését és pénzügyi zárszámadását , illetve idei munka- és pénzügyi terveinek jóváhagyását is elfogadták.

Szalai Attila felvételei

A Magyar Nemzeti Tanács, mint kisebbségi önkormányzatunk alapvető feladata 2019-ben sem volt más, mint hogy a vajdasági magyar nemzeti közösség minden egyes tagjának meghallgassa érdekeit, motivációit, kéréseit, igényeit és hogy a lehetőségeivel összhangban megvalósításukon fáradozzon — emelte ki az ülésen a tanács tavalyi évi beszámolója kapcsán Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Mint mondta, az egyes területek infrastruktúrális és szakmai fejlesztése során céljuk nem volt sem több, sem kevesebb, minthogy európai viszonylatban is kiemelkedőt és egyedit hozzanak létre. A digitális átalakuláshoz szükséges alapfeltételeket, fejlesztéseket igyekeztek úgy megvalósítani, hogy az néhány év múlva alapvetően változtassa meg közösségünk életét, oktatási, kultúrális, tájékoztatási, közéleti és vállalkozási tevékenységünk szervezését és működését. Száz év távlatában nem lehetett fontosabb feladatuk tavaly sem annál, minthogy anyanyelvünk mindenhol fenmaradjon és a közösségünket versenyképessé tegye az által is, hogy tagjai anyanyelvhasználati jogaikat ismerjék és használják, és amely arra ösztönzi a többségi nyelven beszélőket is, hogy partnereink tudjanak és akarjanak is lenni, a hivatalban, az utcán és az élet minden területén, úgy hogy anyanyelvünk a nyelvek közötti versenyben sikeresen helytállhasson — húzta alá az elnök.

Az MNT 2019. évi költségvetése 1 milliárd 103 millió 367 ezer 502 dinár, amely második módosítását a tanács előző ülésén fogadták el. A bevételi oldala mintegy 72 százalékban valósult meg a tervezetthez képest, ennek oka a betervezett, de nem megérkezett magyarországi támogatások — emelte ki a zárszámadás indoklása során Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke. Mint mondta, emiatt tolódik az aracsi pusztatemplom komplex védelme és konzerválása, a zsablyai római katolikus templom felújítása, a magyar nemzeti tanácsnak a vajdasági magyar kultúrális intézmények fejlesztését és hálózatba szervezését segítő programja, a professzorlakások vásárlása Szabadkán, a vajdasági magyar óvodafejlesztési program harmadik üteme, a tematikus programok szervezésének támogatása, a Kaláka együttes hangverseny körútja a szervezési költségeinek egy része, a Magyar Nemzeti Tanács 2019-es évi fejlesztési programjának támogatása, valamint a 2019-es évi a szülőföld szeretetét erősítő osztálykirándulások támogatása, amely az általános iskolák harmadikos diákjait érinti.

A költségvetés kiadási oldala 504 millió 475 ezer 105 dinár. A bevételi oldaltól a kiadási oldal 288 millió 317 ezer 581 dinárral kevesebb, amely a programok nem naptári évhez köthető megvalósulásából adódó különbség, és ez a összeg a 2020-as évi költségvetésben, a 2019-es évi fel nem használt eszközök elnevezési tétele alatt található majd meg – tette hozzá az elnökasszony.

A munkabeszámolóhoz kapcsolódó vitához többen is hozzászóltak, mint a hatalmi, mint az ellenzéki képviselők részéről.

Nagy hangsúlyt fektetünk a magyar iskolák megmaradására, harcolunk a kislétszámú osztályok megnyitásáért és működéséért is kampányolunk a magyar óvodákban az iskolákba íratkozás céljából, de mindezek mellett nem vagyunk teljesen elégedettek — emelte ki hozzászólásában De Negri Ibolya, az MNT végrehajtó bizottságának oktatási ügyekkel megbízott tagja. Mint mondta, tudják, hogy számos probléma adódik mindennapi kisebbségi létünkben, de a problémákat feladatként kezelik és igyekeznek a lehető legjobb megoldásokat találni, ugyanakkor elkerülhetetlen az a tény, hogy mi vajdasági magyarok vagyunk. Ennek minden előnyével és hátrányával együtt kell élni: megmaradni, talpon maradni és versenyképes generációt nevelni. Aláhúzta: Ez a feladatunk és egy gyerekért is mindent meg kell tenni.

Az MNT az elmúlt évben is azzal a meggyőződéssel alakította a kultúrával kapcsolatos tevékenységét, hogy a kultúra minden esetben gyarapít, közösségeket éltet, ezáltal pedig erősíti a nemzeti összetartozást. Ezért is fontos az a tevékenység, ami a szerteágazó sokszínű tevékenységek ernyője alatt van megfogalmazva: egyszer hagyományokat, vallást, írott és megélt értékeket őríz, áthagyományoz, ugyanakkor aktuálisan a mába is igyekszik átültetni azt a mai kor emberének — emelte ki Paskó Csaba, az MNT végrehajtó bizottságának kultúrális kérdésekkel megbízott tagja. Kiemelte, ebben komoly szerepet kap a vajdasági magyar kultúrális intézmények fejlesztését, s hálózatba szervezettségét elősegítő programok fejlesztése éppúgy, mint a templomaink felújítását, műemlékeink helyreállítását irányító projektumok, vagy egyesületeink munkáinak tételenkénti segítése. Tárgyi és szellemi értékeinket őrzése, ápolás, a a múlt és a jelen, a történelem még fel nem tárt, homály fedte pontjainak a bemutatása mind benne van ebben a tevékenységben — tette hozzá Paskó.

A kisebbségi léthelyzetből előny is kovácsolható — hangsúlyozta az ülésen Mészáros Zoltán. Mint mondta, nem elég arra törekedni, hogy megmaradjunk, hanem arra is, hogy haladjunk előre és a Magyar Nemzeti Tanács oktatásra és a kultúrára fektetett figyelme magában hordozza azt a pluszt, amire szükségünk van ahhoz, hogy a kisebbségi létünkből előnyt tudjunk formálni.

A tavalyi munkabeszámoló kapcsán pozitívumokról és negítívumokról is szólt az ellenzékből politizáló Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom képviselője. Mint mondta, pozitívum, hogy amióta van közvetlen úton megválasztott nemzeti tanács, azóta ezek a programok folyamatosak. Hozzátette, nem csak folytatódtak, hanem még bővültek is, ez pedig egyérelmű pozitívum és az MNT, mint kárpát-medencei, viszonylag egyetlen részautonómiával rendelkező szervezet tesz a közösségért, ez elsősorban a kultúra és az oktatás területén mérhető. Az oktatásban indultak el a legnagyobb projektek az elmúlt 10 évben és ezek folytatódtak, a kultúra az meg az elmúlt 100 évben, vagy még korábbról is erről szólt. A tájékoztatás és a nyelvhasználat esetében már vannak hiányosságok és problémák — emelte ki Zsoldos. Szerinte a stratégiai tervezés eltűnt az MNT életéből, de tudja azt, hogy a terveknek az elkészítése megvolt tavaly és az idén is, de erről nem látott semmit és nem érti, hogy ez miért lassult le. Kiemelte, hogy ez legalább két évtizeden keresztül adóssága volt a délvidéki magyar közösségnek, hogy nem voltak stratégiák, mivel ad-hoc fejlesztések valósultak meg, aztán lettek stratégiák, de elhalványultak. Hozzátette: tudja, hogy ennek ellentmond az, hogy a programok folytatódnak, ami egyfajta stratégiai gondolkodás, de azért szerinte el kellene fogadni azokat, hogy tudják mit akarnak tenni.

Hajnal Jenő erre reagálva elmondta: a továbbvitt és finomított koncepciók már magukban rejtik, hogy stratégiában gondolkodik a nemzeti tanács és nem hiszi, hogy ez megkérdőjelezhető lenne. 2014-ben jött létre Magyarországon a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és azt vártuk, hogy a nyelvi tervezés és a hivatalos nyelvhasználat közti összefüggéseket, hogyan- és milyen formában tudjuk használni, hogy egy egységes Kárpát-medencében gondolkodjunk a nyelvhasználat és a nyelvi tervezés terén. Hamarosan leteszünk az asztalra olyan dokumentumokat, amelyek alapján már komolyan tudunk erről vitázni, hiszen idei tervben ezek már szerepelnek. Hajnal azt is kiemelte, hogy egy csavar is van a stratégiai tervezéssel kapcsolatban, hiszen az elsődleges cél az nem az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács saját párhuzamos stratégiákat alakítson ki. Hozzátette a cél az, hogy az országos nagy stratégiákban az MNT kialakítsa saját helyét és szerepét. Amennyiben ott nem sikerül végrehajtani az elképzeléseket, akkor kell a magunk módján megoldásokat találni. Szerbiai pénzből, szerb lehetőségek mellett, az országos stratégiák kialakulásánál ott kell lennie a kisebbségi érdekérvényesítésnek. Emellett az MNT saját stratégiáit meghosszabbította és egyiket sem zárta le a négy fő területből — tette hozzá Hajnal.

Az ülésen megszavazták a Forum Könyvkiadó Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Pannónia Alapítvány, az újvidéki székhelyű Európa Kollégium, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár és az adai Szarvas Gábor Könyvtár munkajelentéseit és zárszámadásait, illetve a munka- és pénzügyi terveinek jóváhagyását is.

Még több kép!▼