Történelmet formáló erdélyi eseményre emlékezett a közmédia október 26-án. 2013. október 27-én a két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti útszakaszon másfél százezres összefüggő menetoszlop hívta fel a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére.
Egy évvel ezelőtt — a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére — a székelyek formabontó tömegmegmozdulásra indultak a háromszéki Bereck és Kökös közötti, 55 kilométeres útszakaszon. A lépések messze elhallatszottak: a székelyek nagy menetelése idején több európai nagyvárosban is szimpátiatüntetést tartottak. Az autonómiaigényt nyomatékosító, mintegy százötvenezer részvevővel megtartott demonstráción az erdélyi magyar pártok és szervezetek egységesen léptek fel, jelezve, hogy az önrendelkezésért folytatott harc közös ügy. A történelmi egyházak is támogatták a demonstrációt, az indulásra megszólaltak a részt vevő települések harangjai.
A lelkesedés sajnos alábbhagyott: az idén már nem ismétlik meg a székelyek nagy menetelését, és a tavaly felmutatott egység sem tartott sokáig. A Székely Nemzeti Tanács szerint most az önkormányzatoknak van nagy szerepük az autonómiaküzdelemben, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pedig a Magyar Polgári Párttal közösen kidolgozott autonómiastatútumban és az új román alkotmányban látja a megoldást. Eközben az Erdélyi Magyar Néppárt európai mintákat követő, a régiók szövetségén alapuló föderális modellt sürgeti. Noha egyetlen magyar politikus sem vonja kétségbe az autonómia szükségességét, a közös célt mégis más-más úton próbálják elérni. A románsággal folytatott párbeszéd fontosságában is egyetértenek, de a magyar—magyar dialógust hanyagolják.
A Heti Hírmondó október 26-ai adásában Száva Enikő műsorvezető az RMDSZ, az MPP, az EMNP és az SZNT képviselőinek jogosan tette fel a kérdést: hová lett a nagy menetelésen tapaszalt magyar egység, van-e közös akarat a vitás kérdések tisztázására?
(Kommunikációs Igazgatóság Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap)
