Miközben a szakértők és a szakemberek arról tanácskoznak, hogy milyen hatalmas károkat okoz az idei szárazság, és azt kezdeményezik, hogy nyilvánítsák elemi csapássá, fiatal, de a jelek szerint nagy tapasztalattal rendelkező kormányfőnk kijelentette, hogy a szárazságot illetően szó sem lehet elemi c...
Viszont egy másik elemi csapás mégsem hagy nyugton. Mert minek nevezzük, illetve minősítsük azt a helyzetet, amikor azok akarják rendezni az ország súlyos helyzetét, akik elrontották? Gazdasági és pénzügyminiszterünk például az elmúlt 12 év során minden kormányban benne volt, tehát részese is a jelenlegi helyzetnek. Nem kis meglepetésre viszont most szabadkozik, hogy még nem ismeri a helyzetet, hiszen csak néhány hete van a hatalmi kormányban. Fiatal kormányfőnk - aki a miloševići rezsim egyik kisdobosa volt, most szemrebbenés nélkül állítja, hogy minden bajért az előző kormány a felelős. Melynek mellesleg ő is tagja volt. Az illetékes államvezetők bizonyára jobban érzékelnék a szárazság súlyát és következményeit, ha úgy magyaráznánk meg nekik a helyzetet, hogy ez azt jelenti, mintha az 1000 eurós fizetésből csak háromszázat kapnának. Mert minisztereink és politikusaink állítólag 1000 eurós fizetésekből élnek. A 300 euró biztosan nekik kevés lenne. Tekintettel arra, hogy minisztereink még nem ismerik kellően a helyzetet, nem sok jót várhatunk. Talán még éhezni is fogunk, mert nem fogyasztjuk el az élelmet, hanem az élelem minket - a magas árakkal. Szeretném most idézni egy bölcs szavait, melyeket a napokban olvastam, de sajnos nem tudom pontosan. A lényege a következő: ha a kommunizmusban az állam elhalt, akkor nekem ebben a demokráciában az állam - felkopik.