Festői szépség - Primošten

Primošten festői szépségű dalmát városka, amely Šibeniktől 28 kilométerre terül el. Eredetileg egy kis sziget volt, az idők folyamán azonban híddal a szárazföldhöz csatolták. A középkori templom köré csoportosulnak a valamikori halászházak, a térség a szőlőtermesztésről és a boráról (is) híres. A horvátországi magyar újságírók szervezésében itt tartották meg a hétvégén a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) képviselőinek újabb találkozóját, amelyen a vendéglátókon kívül muravidéki, vajdasági és erdélyi kollégák vettek részt. Ambrus Attilát, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökét kértük meg, foglalja össze a rendezvényen történteket.
* Szó volt a konvenció egyéves tevékenységéről.
- Örvendetes az, hogy eredményekről tudunk beszámolni, ugyanakkor újabb tervek is születtek. Ez azt bizonyítja, hogy ennek a konvenciónak a létrehozása fontos előrelépés volt a külhoni magyar újságírók egyesületeinek az életében. Ezt a szervezetet nem egyetlen irodából irányítjuk, mégis hatékony, hiszen munkája az együtt gondolkodás nyomán valósul meg. Ezt egy évvel ezelőtt Szegeden sokan még kételkedve fogadták, mára azonban bebizonyosodott, hogy összetarthatnak a különböző régiókban élő magyar újságírók, és a saját programjaikat be tudják illeszteni egy közös cselekvési tervbe. Noha ezek az országok a társadalmi létezés különböző szintjén élnek, a gondjaik közösek és megtalálhatják azokat a támpontokat, amelyek ezt a társulást fenntartják. Ezek mindenképpen az anyanyelv és a szakma szeretete, az erkölcsös, tartalmas újságírás, vagy ahogyan az alakuláskor megfogalmaztuk: a magyar szellemiségű újság, illetve televíziós és rádiós műsor Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Muravidéken, Horvátországban és a Vajdaságban.
* Erről a megbeszélésről a kárpátaljai és a felvidéki kollégák hiányoztak.
- Sajnos, a vízumkényszer még mindig akadályozza ennek a konvenciónak a munkáját, de remélem, Szegeden majd találkozunk mindannyian. Az a szomorúságom, hogy nem jöttek el a nyugati régió újságírói, és úgy tűnik, hogy azon a téren még rengeteget kell dolgozni. Továbbra is gond, hogy a felvidéki szerkesztőségekkel még nem sikerült teljes mértékben kialakítani az együttműködést, de megfogalmaztuk, hogy ezt a célunkat sem adjuk fel. Nekik is rá kell jönniük arra, hogy vannak közös dolgaink, amelyeket meg tudunk beszélni. Ez azért is fontos lenne, mert miközben Európa-szerte a közszolgálati újságírásnak az időszaka jött el újra, addig úgy tűnik, hogy az újonnan csatlakozott államokban visszalépés történt, mert a főként nyugati tulajdonosok akarata alapján megjelent a bulvárosodás folyamata, amit mi nem tartunk elfogadhatónak. Természetesen a bulvárnak is léteznie kell, mert erre az olvasónak, nézőnek, hallgatónak van igénye, de meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak ugyanakkora szüksége van a komoly újságírásra is.
* Milyen témák kerülnek terítékre a szegedi összejövetelen, amelynek a terve itt, Primoštenben körvonalazódott.
- Beszélünk majd az újságírók oktatásáról, ami nagyon jelentős kérdés. Nem csupán azért kell vele foglalkozni, mert a szakmai utánpótlást biztosítja, hanem azért is, mert az újságíró-iskolák értő médiafogyasztókat nevelnek. A különböző régiókban összehangolt tanterv alapján kellene elképzelni az újságírók oktatását, de szó esett a már aktív kollégák rendszeres továbbképzésének a megszervezéséről is. Tovább boncolgatjuk majd a sajtószabadság kérdését, ami nem csupán politikai, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is. Ezen a téren ránk vár azoknak a kérdéseknek a felvetése, amelyekre a politikumnak kell megtalálnia a válaszokat. Első ízben tervezünk médiamustrát, amelyben most főleg a rádió- és tévéműsorok vesznek részt - mondta Ambrus Attila.
A zárónyilatkozatban a szakmai szervezet jövőbeni feladatait vázolva a külhoni magyar újságírók üdvözölték Komlós Attilának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének kezdeményezését, hogy a második konvenciójukon, amelyet május 19-21-e között Szegeden tartanak meg, az egyik központi téma a külhoni magyar újságíró-iskolák működésének az elemzése és a képzés új lehetőségeinek a felkutatása legyen. A határon túli magyar újságíró-utánpótlás és a szakmában dolgozók folyamatos továbbképzésének a kérdését stratégiai feladatként kell kezelni. A HTMH-val karöltve az újságíróképzés olyan új, a határokon átnyúló intézményesített formáinak a létrehozásáért szállnak síkra, amelyek lehetővé tennék, hogy elismert szakemberek bevonásával elősegítsék a kisebbségi magyar sajtó minőségének a folyamatos javítását.