* Minden év februárjában tartják meg a biztonságos internet napját, melynek jelmondata továbbra is: együtt egy jobb internetért. Az együtt szó azt is magában foglalja, hogy szinte mindenki, azaz mindenféle ember központi tere az internet lett az utóbbi években. Mindez egyúttal arra is utal, hogy — csakúgy mint az életben — nemcsak jóindulatú emberek, hanem bizony rosszindulatúak is jelen vannak. Erre válasz a jobb internetért jelmondat, melyet ön is képvisel.

— Az említett jelmondat már évek óta végigkíséri a biztonságos internet napját, melynek az a lényege, hogy mindenki érezze, az interneten fellelhető problémák elhárítása és a pozitív szemléletű internethasználat nem egyvalakitől vagy egyetlen intézménytől függ, hanem a társadalom egészének a felelőssége. Szóval lényeges, hogy mindenki próbáljon pozitív helyet elfoglalni a digitális térben és új módszereket elsajátítani a digitális készségek fejlesztésére.

* Tavaly egy új európai stratégiát fogadtak el a biztonságos internet kapcsán. Melyek a legfőbb céljai?

— Nem véletlenül volt szükség az új európai stratégia elfogadására, hiszen az ezredforduló után, amikor elindult a biztonságos internetért koncepció, a világháló még nagyon gyermekcipőben járt. Azóta megjelentek a közösségi oldalak, a különféle alkalmazások, és már nemcsak fogyasztjuk a tartalmat, hanem elő is állítjuk. Ezért az előttünk lévő évtizedben továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a gyermekek védelme. Ezenkívül lehetővé kell tenni az ipari szereplőknek, a jogalkotóknak, a techcégeknek az életkornak megfelelő digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A közeljövőben olyan jogszabályok is születhetnek, amelyek megakadályozzák, hogy a fiatalok káros, erőszakos vagy nem nekik való szexuális tartalmakhoz jussanak. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy még mindig vannak olyan felhasználók is, akik számára nem természetes, hogy az internet a mindennapok része. Ezért a stratégia egyik központi eleme a digitális lemaradás felszámolása is.

* Infokommunikációs szakjogászként, vagy egyszerűbben fogalmazva internetjogászként mik a tapasztalatai, milyen problémákkal szembesülnek a szülők, illetve a gyerekek az internethasználat folyamán?

— Én már több mint egy évtizede tartok interaktív foglalkozásokat, és a legelején az alapozásról szólt a dolog, azon belül is főként a személyes adatokról. Azóta már a legkisebbek is pontosan tisztában vannak azzal, hogy a személyes adat a nevüket, a lakcímüket és az e-mail-címüket tartalmazza. Ettől függetlenül az első felhasználók, vagyis az öt—tizenkét éves korosztály van leginkább kitéve a kockázatoknak. Hiszen már ők is tartalom-előállítók, de még mindig kell nekik beszélni arról, hogy kiről vagy miről, illetve milyen körülmények között lehet fényképet, videót készíteni és felvételeket közzétenni. Elharapóztak ugyanis az olyan esetek, amikor osztálytársakat vagy tanárokat próbálnak egyes fiatalok befeketíteni. Mémek, fake Insta-profilok születnek, sőt olyan is előfordult már, hogy egy tanárt nevével, fényképével, telefonszámával egy szexcsatorna társkeresőjére töltöttek fel. De vannak már kibeszélő csoportok is a Viberen vagy a Messengeren. Generációktól, azaz életkortól függetlenül azt érzékelem, hogy az emberek még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy az, amit az interneten művelnek, bűncselekmény is lehet. Végül, de nem utolsósorban a videójáték-függőség és a virtuális netes barátok is sok gondot okoznak. Számos esetben egy ismeretlen többet megtud a gyerekről, mint amennyit a szülők tudnak róla. És ezt az internetes ragadozók ki is használhatják. Ezzel kapcsolatban elsősorban a szülőknek kellene jobban odafigyelniük a gyermekük személyes biztonságára. Nekik sem szabadna fejetlenül gyermekkori vagy születéskori fotókat, videókat, netalán ultrahangképeket feltölteniük a netre. Sőt, már olyan extrém helyzetekkel is találkoztunk, hogy valaki élőben közvetítette gyermeke születését. Mindez azért is kockázatos, mert a közösségi oldalak és programok algoritmusai számára nagyon is kiismerhetővé válik a gyerek. Ezáltal egyre több információ kerülhet a bűnelkövetők kezébe is.

* Az online elkövetett vétkekért akár börtönbe is lehet jutni. Szóval meddig terjed vagy terjedhet a világháló szabadsága?

— Röviden: a világháló szabadsága addig terjed, ameddig az emberi méltóság és az egymás iránti tisztelet. Mindenkinek arra kell gondolnia, hogy amit az online tevékenysége során csinál, azt képes lenne-e a való életben is megtenni a másikkal. És hogyan érezné magát abban a helyzetben, ha ő lenne az áldozat. Tisztában kell lenni azzal, hogy ha valakinek rendszeresen üzengetek és fenyegetem, azzal internetes zaklatást követhetek el. Ha pedig valaki intim tartalmat kér a fiataloktól, azzal szexuális bűncselekményt valósít meg, melynek természetesen jogi értelemben is súlyos következménye van.

* Az úgynevezett Z generáció már az interneten nőtt fel, az előző, vagyis az Y és főként az X generáció azonban nem. Milyen különbségek vannak a felsorolt generációk internetezési szokásai között?

— A legszembeötlőbb különbség, hogy ki milyen eszközöket használ. Az idősebb generációk alapjában az asztali számítógépet vagy éppen a laptopot alkalmazzák. Tehát sokkal inkább egy helyhez kötött felhasználói szokás jellemzi őket, de már ez a korosztály is előszeretettel használja a közösségi oldalakat és tartalmakat. A Z generáció tagjai számára viszont az internet egy teljesen elfogadott létforma, ők már el sem tudják képzelni az életet az okoseszközeik nélkül. Mind szórakozásra, mind ismeretszerzésre szinte már kizárólag az internetet veszik igénybe. Egyszóval számukra olyan tér az internet világa, amely nagyon hasonlít a való élethez. Egész egyszerűen jobban megélik ezt a teret és könnyebben felfedezik a technikai újdonságokat. Ám a technikai tudást sohasem szabad összekeverni az érzelmi érettséggel. Bármit ki lehet próbálni az internet világában, de a legjobb, ha mindezt a szülők és a gyermekek együtt teszik, és tanulnak is közben egymástól.