Az előadás három főszereplője Both Benedek (László Roland), Medve Gábor (Vilmányi Benett) és Szeredy Dani (Szilágyi Áron). Ők kerülnek az országhatár közelében lévő bentlakásos, katonai alreál-gimnáziumba, egy jól összeszokott közösségbe, ahol a gyerekek között már megvannak a vezetők, hierarchikus viszonyok uralkodnak, ráadásul életüket a tiszthelyettes, Schulze (Pálfi Ervin) sem könnyíti meg. A történet a két világháború közti időszakban játszódik, körülbelül három év eseményeit idézi fel harminc év távlatából. Az iskolából nincs kijárás, szigorú szabályok szerint kell minden diáknak élnie, kiszakadva a biztonságos, családi környezetből.

Fotó: Szabó Róbert

Vasfegyelem, alázat, aki rosszul viselkedik, azt megbüntetik, például magánzárkába csukják egy napra. Ráadásul mindez kamaszkorban lévő, egyébként is szorongó és frusztrációkkal teli fiúkkal történik. A felnőtté válás útja nem könnyű, erősödni, függetlenedni, szabályok szerint élni meg kell tanulni. Ahogyan azt is, hogyan legyen az ember mindezek mellett szabad. A csapat lendületes játéka beszippantja a nézőt, érződik a kamaszenergia, a katonás rend.  

A díszlet alapjában egy tornaterem, itt folyik a kiképzés. A földre ragasztott pályajelzések felfutnak a falra. A térben itt-ott vasoszlopok, melyek, ha kell, fogasként funkcionálnak, ha kell, tartóvasként, melyre függőágyat akasztanak a fiúk, de kiszáradt, körbevágott fenyőfák hangulatát is keltik, így adva helyszínt külső jeleneteknek is.

Az újvidéki Művészeti Akadémia hallgatói közül ketten játszanak az előadásban, Gusztony Endre és Sadiković Marijo, s láthatjuk színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház diák színjátszóit: Széles Gergő Mátyást, Matykó Ádámot és Nikolić Dávidot. Szirbik Zalán az óbecsei diák színjátszók csapatából került be az előadásba. A Zentai Magyar Kamaraszínház több előadásában láthatjuk Pálfi Ervint, itt most Schulze őrnagyot, a tiszteletest és az orvost is ő alakítja, természetesen a tőle megszokott profizmussal ugrik egyik karakter bőréből és jelmezéből a másikéba. Czakó Pált Virág György és Hajdú Tamás személyesíti meg osztott szereposztásban, Medve édesanyját pedig Mezei Kinga.

Az előadás zenéjét Mezei Szilárd szerezte, közreműködött Slobodan Dragaš (trombita), Szögi István (harsona) és Pápista Kornél (tuba). A dramaturg Gyarmati Kata, a díszlet- és jelmeztervező Illés Haibo. Az Iskola a határon létrejöttét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Zenta Önkormányzata támogatta.