A mediáció — vagy közvetítés — olyan konfliktuskezelő, vitarendező módszer, amelyben két vagy több, vitában álló fél egy harmadik, semleges személy, azaz a mediátor segítségével találja meg az érintettek számára elfogadható megoldást. Fő szerepe, hogy minden fél számára segítsen a pozitív párbeszéd ösztönzésével, illetve a konstruktív, problémamegoldó légkör megteremtésével.

Csákány Noémi (a szerző felvétele)

— A mediátor nem bíró, nem is ügyvéd, hanem egy közvetítő — mondja Csákány Noémi szabadkai mediátor. — Fontos, hogy a vitás kérdésekben nem a közvetítő dönt, hanem a vitában álló feleket rávezeti a megoldásra, méghozzá úgy, hogy az mindenkinek megfeleljen. A felek egyike sem kényszeríthető arra, hogy számára nem kielégítő megoldást fogadjon el. Ám a felek ügyvédet is fogadhatnak az eljárás alatt és a megállapodás aláírása előtt. A mediációban önkéntesen vesznek részt. Ez csak egy javaslat lehet számukra.

Az eljárás kötetlen és diszkrét, ha pedig a mediátor úgy véli, hogy a további tárgyalás nem célszerű, nem vezet eredményre, a feleknek is, és a mediátornak is jogában áll ezt a folyamatot megszakítania.

— A diszkréció is fontos szempont, a mediátor pedig köteles titokként kezelni minden olyan információt, amely a közvetítés során a tudomására jutott, kivéve, ha annak felfedése közérdek: ilyen például a bűncselekmény vagy gyermek molesztálása — mondja Noémi. — Ugyanígy, a mediátor nem tanúskodhat bírósági, békéltető vagy más eljárásban olyan információkkal kapcsolatban, amelyekről a mediáció során szerzett tudomást. A közvetítő a felek kérésére megállapodást készít az eljárásban elért egyezségről, mely szerződésértékű, így az aláírók számára a benne foglaltak kötelező érvényűek. És ami még nagyon fontos: a mediáció ingyenes, ezzel kapcsolatban semmiféle költség nem terheli a feleket. Ha viszont valamelyik érintett ügyvédet fogad az eljárás során, akkor a költségeket maga kell hogy viselje. Azt még mindenképp elmondanám, hogy ahhoz, hogy sor kerüljön a mediációra, egy megállapodást kell aláíratnunk a felekkel, hogy a vitás ügyeiket közvetítés útján óhajtják rendezni. Ez az egyetlen formalitás.

A mediáció háromféleképp végződhet: az első (és a legjobb) lehetőség, ha a vitában álló felek a folyamat során megtalálják a közös nevezőt, a mindkettejük számára elfogadható megoldást. A második, ha valamelyik érintett úgy dönt, hogy nem óhajtja folytatni a mediációt. A mediátor is megszakíthatja a folyamatot, ha úgy látja, hogy a felek nem tudnak megegyezni. És noha azt hihetnénk, hogy ha már vitára kerül sor, a legtöbben azonnal a bíróságra mennek, ez nem így van.

— Sokan megelőzési szándékkal jönnek hozzánk. Az emberek nem szeretik a pereskedést, illetve a bíróságra járkálást választani, mert az hosszú folyamat, és igen költséges is. Volt például olyan eset, amikor a pereskedés már megkezdődött, viszont a felek úgy gondolták, esélyt adnak a mediációs eljárásnak. A per ilyenkor meg szokott szakadni, a felek pedig eljönnek hozzánk, vagy a bíróság küldi őket ide. A törvény azt is előírja, hogy a felek a végrehajtási eljárás folyamán is kérhetnek közvetítő eljárást — mondja Noémi.

Ljiljana Vuković Simić (a szerző felvétele)

— Szabadkának szüksége van egy mediációs központra — teszi hozzá Ljiljana Vuković Simić polgárijogvédő-helyettes, mediátor. — Szem előtt tartva a közvetítői folyamat előnyeit, a növekvő érdeklődést, a megtakarítás lehetőségét, valamint azt, hogy Szabadka az Európai Unió kapujában található, illetve hogy a regionális gazdasági központ is itt van, amely számos külföldi befektetőt is „összegyűjt”, a szabadkai polgári jogvédő szerint a város illetékesei (például a Regionális Gazdasági Kamara, a helyi önkormányzat, az észak-bácskai körzet képviselői és a szabadkai ügyvédi kamarák) több gondot kellene hogy fordítsanak a mediáció fejlesztésére, a szaktanácsadásra, továbbá oktatások, képzések szervezésére polgári, gazdasági és országos szervek számára is. Ez egyfajta küldetés, mellyel Szabadka város és a régió a polgárok közötti elfogadásnak, illetve a vállalkozók közötti kedvező légkörnek lenne a szimbóluma. Még az EU-s egyeztetések 23. fejezetében is jelentős figyelmet kap majd a mediáció fejlődése Szerbiában. A központ megalapításában pedig — minden tényezőt figyelembe véve — a Regionális Gazdasági Kamara lenne a legszakavatottabb partner.

A mediáció a polgári jog szinte minden területén jól alkalmazható: család- és vagyonjogi, szomszédi, munkahelyi, gazdasági viszonyok, kártérítési ügyek, valamint fogyasztóvédelmi eljárások rendezésében.

— A mediáció esetében nincs nyertes és vesztes, csak nyertesek vannak. Hiszen nem külső személy ítél, hanem maguk a felek keresnek közös megoldást — mondja Noémi. — Az érintettek között korrekt kapcsolat marad. Néhány ülés elég a megoldás megtalálásához, tehát rugalmas és gyors eljárásról beszélhetünk.

— Nem maga a peres ügy megoldása a cél, hanem a szemben álló felek közötti jó viszony helyreállítása — teszi hozzá Ljiljana.

A városháza első emeletének 135-ös számú szobájában, az ombudsmani irodában találhatják meg a mediátorokat. Az ügy rendezéséhez előbb fel kell vázolni a vita tárgyát, és a közvetítők már az első találkozás alkalmával mérlegelni fogják, hogy az ügy alkalmas-e mediációra, vagy sem. Ha igen, néhány ülés alatt általában sikerül pontot tenni a végére.

A nyitókép illusztráció: Pixabay.com