Bakondi György beszámolója szerint a magyar határvédelmi intézkedések azt eredményezték, hogy a Nyugat-Európában tapasztalható negatívumok – „mint a no-go zónák, a szociális feszültségek, a terrorcselekmények, a közbiztonság látványos romlása, az emberek mindennapi életének a félelemmel való telítődése" - Magyarországon nincsenek jelen.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nem véletlen, hogy több ország jó megoldásnak tartja a magyar rendszert, hiszen egyre inkább szembesülnek azzal, hogy nem az a jó megoldás, amit például az Európai Unió (EU) migrációs paktuma tartalmaz - fűzte hozzá.

Kiemelte, bár tapasztalható átalakulás Európában, a Magyarországot érintő kettős mérce nem változott, az ország jelenleg is napi egymillió eurós bírságot kap, mert nem hajtja végre az EU migrációs politikáját. Magyarország „politikai álláspontjai, a szuverenitáshoz való ragaszkodása, a biztonságra, mint értékre való rátekintése, a magyar emberek véleményének kikérése szokatlan" - fogalmazott.

A főtanácsadó rámutatott, jelenleg is zajlik egy véleménynyilvánító szavazás Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozásáról és Európában Magyarországon kívül sehol nem kérdezik meg az embereket erről. Amíg a jelenlegi kormány irányítja a határőrizettel, a bel- és közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket, mindig a magyar emberek mindennapjaiból, a magyar emberek érdekéből fog kiindulni - szögezte le.

Bakondi György arról is beszélt, az európai uniós vezetésnél nem lát változást a migrációs politika területén, de a nemzetállamok vezetőinél igen. Szerinte az illegális migráció és annak következményei Európa-szerte politikai tényezővé váltak az elmúlt években és azon pártok, amelyek a migráció másfajta kezelését tették egyik fő programpontjuknak, előre törtek a választásokon.

Mint mondta, a német választásokon például a kampányban valamennyi induló párt az államhatár őrizetében és a kitoloncolások területén is szigorításokat jelentett be, mert azt érzékelték, hogy ez az igénye a lakosságnak.

Hozzátette, „számos speciális megoldást alakítottak ki" a nemzetállamok, például "Lengyelország nagyon szigorú rezsimet vezetett be, Görögország erős kerítést épített a határára".

Bakondi György hangsúlyozta, a nemzetállami megoldások más irányt mutatnak, mint amit az európai uniós különféle jogi lépések tartalmaznak. Hozzátette, bízik abban, hogy ezek a változások előbb-utóbb többségbe kerülnek az Európa Tanácson belül és ez elvezethet oda, hogy az EU-ban felülvizsgálják a migrációs politikát.

A belbiztonsági főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a német politikai változásokkal kapcsolatban elmondta, az új kormány eddigi lépései és tervei nincsenek összhangban az EU migrációs paktumával, de a schengeni előírásokkal sem. Nemrég jelentették be ugyanis, hogy a külső - az osztrák, a lengyel és a francia határoknál - állandó jellegű határőrizetet vezetnek be - tette hozzá.

Mint mondta, „ez nem látszik megoldásnak", mert Ausztria például bejelentette, hogy nem fogadja vissza azokat, akiket a németek nem engednek át a határon. Szerinte a franciák is hasonló álláspontot képviselnek. Bakondi György valószínűnek tartja, hogy a nemzetállami változások elvezethetnek az EU migrációs politikájának felülvizsgálatához.

Kiemelte, „a Patrióták az Európai Parlamentben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy reálisabb, valós veszélyekhez igazodó, a mindennapi lakossági igényeket figyelembe vevő rendszer alakuljon ki ebben a nagyon súlyos kérdésben".