Egymásra vagyunk utalva

Egymásra vagyunk utalva

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a magyar gazdaság helyzetéről, a magyar—szerb kapcsolatokról, továbbá az egyre nagyobb nehézséget okozó menekültáradatról fejtette ki gondolatait lapunk számára.

* Amikor a jelenlegi magyar kormány két kormányzati ciklussal ezelőtt átvette az ország irányítását, akkor Magyarország úszott az államadósságban, és gazdasági összeroppanás előtt állt. Hogyan sikerült stabilizálni a helyzetet?

— 2010-ben 85% felett volt a magyar államadósság, most pedig hozzávetőleg 77% körül van. Vagyis lépésről lépésre csökkentjük az adósságot, illetve Magyarország kiszolgáltatottságát. Emellett nagyon fontos még, hogy a költségvetési hiányt is csökkenteni tudtuk, mely napjainkban folyamatosan,  fenntartható módon 3% alatt van. Ezáltal kikerültünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Ez azért jelentős eredmény, mert öt év alatt be tudtuk bizonyítani, hogy a régi közgazdasági dogma, mely szerint egyszerre gazdasági felemelkedést felmutatni és fegyelmezett költségvetési gazdálkodást folytatni nem lehet, hamis. Mi megmutattuk, hogy igenis lehet. Az elmúlt öt esztendőben folyamatosan csökkent az államadósság, leszorítottuk a költségvetés hiányát, jelenleg pedig 3,6%-os a gazdasági növekedés. Az Európai Unióban nálunk csökken a leggyorsabb ütemben a munkanélküliség. Tavaly 14%-kal növekedtek a beruházások, amire az elmúlt tizenhét évben nem volt példa. Immár 4,2 millió ember dolgozik az országban, pontosabban tizenhatodik hónapja 4 milliónál többen. Mindez azt is bizonyítja, hogy a magyar gazdasági modell működőképes, és meg tudtuk haladni a régi gazdasági dogmákat.

* Ez az a bizonyos „magyar modell”, melyet Európa nyugati fele folyamatosan kritizált. Manapság mégis egyre több ország, illetve politikus ismeri el a hatását.

— Ezzel én úgy vagyok, mint a labdarúgással. Minden meccs közben fel szokták tüntetni a képernyőn a labdabirtoklás arányát. Lehet, hogy az egyik csapat 80%-ban birtokolja a labdát, a másik pedig csak 20%-ban, de az utóbbi egyszer csak szerez egy gólt egy ellentámadásból, és a végeredmény ezáltal 0 : 1 lesz. Ilyenkor a vesztes hivatkozhat az ellenfél szerencséjére, illetve a labdabirtoklási arányra, viszont a győztes elegánsan felmutathat az eredményjelzőre, mivel kizárólag az eredmény számít. Az pedig, hogy közben ki mit mond, milyen politikai indíttatásból bírál egy kormányt, utólag teljesen mindegy. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az eredmény, illetve a magyar emberek bizalma a lényeg. Úgy gondolom, a magyarok világossá tették, milyen irányban képzelik el Magyarország jövőjét.

* Minek, illetve kinek köszönhető a magyar—szerb kapcsolat látványos javulása? Ez a viszony évtizedeken át — finoman fogalmazva — stagnált.

— Mindez annak köszönhető, hogy a két miniszterelnök rendkívül elkötelezett. Mind Vučić, mind Orbán miniszterelnök úr is rendkívüli módon elkötelezte magát a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett. Magyarország bizonyította, hogy amikor jószomszédi viszonyról beszél, akkor nem csupán üres frázisokat pufogtat, hanem igenis támogatja Szerbia eurointegrációs törekvéseit. Olyan regionális projektumokat segít, amelyek Szerbiának is fontosak, ilyen például a gázvezeték kiépítése. Röviden fogalmazva: az együttműködés szándéka megértésre talált a szerb kormány részéről is. Van természetesen egy gyakorlatias oka is az együttműködésnek, mégpedig az egymásra utaltság, továbbá az is, hogy a két miniszterelnök rendkívül pragmatikus és tisztességes politikát folytat.

* A közelmúltban immár a második közös magyar—szerb kormányülésre került sor. Hogyan hatnak a vajdasági magyarok mindennapjaira ezek a találkozók, illetve gazdasági megállapodások?

— A néhány nappal ezelőtt megtartott közös magyar—szerb kormánycsúcs nagy szimbolikus jelentőséggel is bírt. Hogy a VMSZ elnöke a szerb kormány delegációjában szerbül szólalt fel, a szerbek magyarországi szószólója pedig magyarul, az egy olyan világos jele a történelmi megbékélésnek és az egymás mellett élésnek, amely szerintem az egyik legfontosabb vívmány a nemzeti közösségeink tekintetében. A vajdasági magyarság pontosan annyit tud profitálni a gyakorlati megállapodásokból, mint egész Magyarország vagy Szerbia. Magyarország és Szerbia energiabiztonsági gondokkal küzd, és ha nem oldjuk meg őket, az az itt élő magyarok mindennapjait is érinteni fogja. Ha Budapest és Belgrád között kiépül a vadonatúj vasútvonal, az szintén hatással lesz a vajdaságiak életére. Szóval, minden megállapodás, melyet megkötünk, a szimbolikus jelentőségén túl a mindennapi élet szempontjából is előnyös lesz az itt élő magyar közösség számára.

* A jó viszony kérdése mellett az utóbbi időszakban a menekültügy, illetve a tervezett határ menti kerítés is beárnyékolja a kétoldalú kapcsolatokat. Hogyan tekint minderre a magyar kormány?

— Pintér Sándor belügyminiszter nemrég Budapestre invitálta Szerbia és Ausztria belügyminiszterét. Ezen a találkozón köttetett egy megállapodás arról, hogyan egyesítsük az erőforrásainkat és az erőinket azért, hogy csökkenteni tudjuk a bevándorlási nyomást. Abban állapodtunk meg, hogy magyar rendőrök és határőrök fognak szolgálatot teljesíteni a szerb kollégáikkal együtt a szerb—macedón határon, és megerősítjük a magyar—szerb határövezetet is osztrák, magyar és szerb rendőrökkel. Egy dologra különösképpen szeretném felhívni a figyelmet: jelenleg nagyon súlyos nyomás nehezedik Szerbiára és Magyarországra is. Olyan időszak ez, amikor a rosszindulatú híreszteléseknek és pletykáknak van piacuk. De azt gondolom, hogy ez egy rövid távú gondolkodásmód, mivel a két ország közötti bizalom mértéke jelenleg bőven meghaladja azt a szintet, amely elősegíti az együttműködést és háttérbe szorítja a feszültségkeltést.


A nyitókép Szabó Attila felvétele

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink