Margit Heléna Szabadkán él a családjával. Mindig szeretett a konyhában tevékenykedni, mint mondja, a főzés feltölti. Szívesen kipróbálja a különleges ízeket, recepteket. Néhány éve a desszertek készítése a szenvedélyévé vált. Egyedi tortákat, süteményeket, ünnepi édesasztalokat alkot. Kezdetben a családnak sütött, és különleges tortáit, süteményeit az internetre is feltöltötte. Ezek hatalmas sikert arattak, egyre többen kérték, készítsen tortát a családi eseményeikre.

— Egyáltalán nem túlzok, amikor azt mondom, tíz éve még egy pudingot sem tudtam rendesen megfőzni. Aztán ahogy anyává, majd idővel háromgyerekes anyává váltam, egyre többet sütögettünk a lányaimmal. Leginkább miattuk kezdtem el a mézzel édesített süteményeket is készíteni. Egy ismerősöm inspirált a mézes-kakaós piskóta receptjével. Innen indult minden, nagyjából öt évvel ezelőtt. Van néhány emlékem, ahogyan kiskoromban anyukámat és a nagymamáimat nézem, de akkorról inkább csak az ízek maradtak meg. Ezután következett a „lusta asszony tortája” időszak, az egyetemistaévek, amikor egyszerűt, gyorsat kellett csinálni, ha édességre vágytam. Ez után a bizonyos mézes piskóta után kezdtem el az interneten recepteket, videókat nézni, de akkor még csak saját célra. A külső díszítés is vonzott, ezért egy sima vasárnapi desszertet is kidíszítettem, majd a családi eseményekre is így vittem az édességeket. Ezeket persze mind feltöltöttem a Facebook-oldalamra, és ennek köszönhetően jött az első felkérés, majd sorban a többi. Körülbelül egy éve annak, hogy már nemcsak az ismerőseim keresnek meg, hanem idegenek is. Kezdetben olyan dolgok kerültek ki a kezem alól, amelyeket mézzel tudtam készíteni. Méhészcsaládban nőttem fel, és az volt az elsődleges szempont, hogy egészségesek legyenek a desszertjeim. Persze azóta ez is változott, mert időközben sokan megkerestek, hogy vállalom-e a cukros, fehér lisztes süteményeket is. Egy ideig erre nemet mondtam, mert szerettem volna a mézes irány mellett maradni, aztán beláttam, egy esküvőre vagy nagyobb rendezvényre nem kínálhatom csak ezt. A fehér lisztet és a cukrot is fel kell vennem az alapanyagok közé. Mézzel és teljes kiőrlésű lisztekkel sokkal nehezebb dolgozni, ezért örülök, hogy azt tanultam meg hamarabb, így a könnyebbik rész már nem is akkora kihívás. 

* Hogyan készül el egy díszes, ünnepi édesség?

— Legyen szó akár desszertdobozról, akár tortáról, igyekszem az egyediség elvét képviselni. Kétszer ugyanazt a díszítést még sosem csináltam. Fontosnak tartom, hogy az ünnepelt kapjon arra a napra valami különlegeset, ami csakis neki készült. Ezért igyekszem sokat kommunikálni a megrendelőimmel, megismerni azt, akinek az ajándék készül. Mit szeret az illető, mi a hobbija, mik a kedvenc színei, inkább virágok vagy állatok, különféle figurák vagy a sport kapjon-e helyet a tortán, illetve a dobozban? Amit még szeretek tudni, hogy mi az, ami semmiképp ne legyen, például színben. Van, aki a pasztellszíneket szereti jobban, mások az erősebbeket. De azért olyan is előfordul, amikor szinte mindent rám bíznak, és ilyenkor szabadjára engedem a fantáziámat alkotás közben.

* Van tortadivat?

— Én azt gondolom, hogy van. Az interneten számos képet találunk szebbnél szebb esküvői, születésnapi tortákról, én pedig nagyon szeretem követni ezeket az újabb trendeket, és igyekszem megvalósítani belőlük néhányat. Azt látom, hogy a hagyományosan kerek, illetve a négyzet, téglalap alakú torta mindig jelen volt és lesz is. A kérdés csak az, hogyan játsszunk ezekkel a formákkal, hogy valami újat mutassunk. Én például mindent felfelé növelek. A kerek tortáim magasak, nem ritka a rejtett emelet, hogy a szeletszám is meglegyen, de valami modern külsőbe rejtve. A téglalapot is inkább felfelé viszem. Igaz, hogy ez így nehezebben díszíthető, a hűtőben való tárolásról nem is beszélve, de a vizuális élmény megéri a fáradozást. Emellett nem áll távol tőlem a hat- és a nyolcszög, illetve az oldalélre állított négyzet sem. Bármilyen kihívásnak állok elébe, ami a torta külsejét is illeti.

* Az aprósüteményeket is gondosan kidíszíted…

— Nem tudnám nem megtenni. Leginkább az utolsó simítások töltenek fel. Amikor minden a helyére kerül, megkapja a végleges formát, és mehet a fotózásra. Decemberben például a karácsonyi desszertdobozaimban helyet kaptak hagyományos és különleges édességek is, és mindegyiken látszódott, hogy milyen alkalomra készült, mert néhány dísszel vagy formával igyekeztem az ünnep hangulatát is belevarázsolni. Kaptam olyan visszajelzést is, hogy ez egy csoda. Számomra ez akkora öröm, hogy megéri a sok belefektetett időt és aprólékos munkát.

* Folyamatosan bővül a kínálatod. Hol és hogyan képezed magad?

— A világháló tele van ötletekkel. Ezek közül is próbálgatok sokat, de workshopokra is járok. Ott ugyanis közösen készítjük el a tortákat, látjuk az egész folyamatot, az esetleges hibákat, és ötleteket kapunk. Megtanulunk játszani az ízekkel, amit külön imádok. Különféle fűszereket csempészni a krémekbe, bort, pálinkát a felnőtteknek készült tortákba. Egyébként mindig örülök a különleges felkéréseknek.

* Milyen célokat tűztél ki magad elé?

— Mivel sosem gondoltam volna, hogy egyszer ezzel foglalkozom majd, így céljaim sem voltak korábban. Továbbra is szeretném folytatni az egyedi külső és a különleges ízek kombinálását. Mostanában az is megfordult a fejemben, hogy egyszer talán át is adhatnám a tudásomat másoknak. Akár egy desszertsulit is el tudnék képzelni. De ez még nagyon a jövő, és sokat kell fejlődnöm hozzá.