Az alkotás mellett a hagyományőrző és a képzőművészeti foglalkozásokban bővelkedő tábor célja a közösségépítés, a gyermekek összekapcsolása és ezáltal olyan fiatalok kinevelése, akik nemzetben gondolkodnak, és az összetartozás erősítésében az élre állnak. A tábor másik célja bemutatni közösségünk életét, Délvidék gazdagságát és szépségét.

Tóthfaluba augusztus 20-án, Szent István napján látogattunk el, amikor a táborban a nap a Munkás Szent József-templomban szentmisével kezdődött, majd megtartották az ünnepélyes megnyitót, melyen Nyilas Leonov Anita fő szervező köszöntötte a fiatalokat. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kónya Róbert polgármesteri tanácsos és Bicskei Ibolya, Magyarkanizsa Község Tanácsának művelődéssel és civil szervezetekkel megbízott tagja is.

A szőgyéni fiatalok a korongozással ismerkednek

— Az ötnapos tábor az elmúlt évtizedben a tataiakkal kialakult kapcsolat és a négy település — Tata, Szováta, Szőgyén és Magyarkanizsa — testvértelepülési kapcsolatrendszerének eredménye. Nagyon fontosnak tartom, hogy a külhoni magyarok találkozzanak az anyaországi testvértelepülésről érkezett gyerekekkel, tanuljanak egymástól, értékeket adjanak át és baráti kapcsolatokat alakítsanak ki annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban, akár évtizedek múlva, ők is hasonló lendülettel és elhivatottsággal végezzék ezt a munkát, ezáltal nevelve és segítve az akkori fiatalságot — mondta Kónya Róbert.

Bicskei Ibolya, a községi tanács művelődéssel és civil szervezetekkel megbízott tagja kiemelte, a tábor rendkívül jelentős, hiszen ezzel is őrizzük magyarságunkat, ápoljuk hagyományainkat.

— Igaz, hogy nem régóta töltöm be ezt a tanácsnoki helyet, de igyekezni fogok mindent megtenni annak érdekében, hogy a négy település fiataljainak közös táborozása alkalmával kialakult kapcsolatok és a táborszervezés továbbra is zökkenőmentes maradjon.

Sárkány Valéria a bútorfestés rejtelmeibe vezette be a fiatalokat

A megnyitó után a fiatalok a Tóthfalui Tájházba látogattak, ahol Zsoldos Rózsa, a tájház vezetője ismertette az épület történetét, majd a gyerekek megtekintették a tisztaszobát, a konyhát, az udvarban, a szűr alatt lévő szerszámokat és régi használati eszközöket, a magyarkanizsai Nagy Imre vezetésével pedig a seprűkötést is kipróbálhatták. A tatai Mecséry Rozi Tatán és Szovátán már részt vett a testvértelepülési táborban, Vajdaságban most járt először.

— Habár még csak másfél napja vagyok itt, a benyomásaim kedvezőek, minden nagyon szép, az emberek barátságosak. A hasonló táborokban számos ismeretre tettem szert a monotípia, a linómetszet, a szobrászat és a különféle festési technikák területén. Minden bizonnyal itt is folytatjuk a korábbi munkát, és újat is tanulunk. Nagyon sok barátot szereztem a máshonnan érkező magyarok köréből. Tartanunk kell a kapcsolatot a táborban megismert személyekkel, hiszen mindannyian magyar vérből származunk. 

A királyhalmi Papdi István negyedszer kapcsolódott be a tábor munkájába. Elmondta, szeret ismerkedni más magyarlakta településekről érkező emberekkel, hiszen így megtudható, hogy Felvidéken, Erdélyben és az anyaországban milyenek a szokások, hogyan élnek az ottani magyarok.

— Mindannyian magyarok vagyunk, de nagyon minimális különbség azért van közöttünk, mely a beszédben nyilvánul meg. Más-más hangsúllyal beszélnek ezeken a településeken, és vannak tárgyak, melyeket másként hívnak itt, és másként Szovátán, Tatán vagy Szőgyénben.

A tábor résztvevői a szervezőkkel, házigazdákkal a Munkás Szent József-templom előtt

Amíg a tájház udvarában a gyerekek seprűt kötöttek, addig a kollégium teraszán, illetve emeleti termében a horgosi Sárkány József a korongozás, felesége, Valéria pedig a bútorfestés rejtelmeibe avatta be a fiatalokat. A Szőgyénből érkezett Janky Ida Liana Tata, Szőgyén és Szováta után már a negyedik testvértelepülési táborban vesz részt.

— Egy-egy ilyen jellegű táborban elsősorban a rajztudásunkat fejlesztjük, de meg lehet ismerkedni a grafikával, és különféle kézműves-foglalkozásokat is ki lehet próbálni. A Délvidéken inkább a kézműveskedésen, a seprűkötésen, a bútorfestésen és a korongozáson van a hangsúly. Jó közösségben lenni, és a foglalkozások által tovább tudod magad fejleszteni. Ezért is tetszik a tábor.

A szovátai Kovács Henrietta sem járt még Vajdaságban. A korábbi táborokban a kézimunkázás és a rajzolás nyerte el leginkább a tetszését, de nagyon szeret barátkozni, és új dolgokat megismerni.

— Szép a hely, tetszik a környék, kedvező kép alakult ki bennem Tóthfaluról. A tábornak nagyon fontos üzenete van, mégpedig, hogy nem az a lényeg, hol élünk, hanem az, hogy egy nyelvet beszélünk, és mindannyian összetartozunk.

A szervezés oroszlánrészét Nyilas Leonov Anita vállalta magára, aki egy jó kis csapattal, a Zengősökkel ügyelt arra, hogy minden a legnagyobb rendben legyen.

— A tábor nem csak az alkotásról és a kézművességről szól. Nem titkolt szándékunk, hogy összekössük a gyerekeket, mert egy testvértelepülési kapcsolatot is sokszor a személyes barátságok mozgatnak. A gyerekek több alkalommal együtt töltenek öt napot a táborban e négy településen. Életre szóló barátságok alakulhatnak ki, és arra számítunk, hogy felnőttként ők is úgy tekintenek majd legnagyobb rendezvényeinkre, a Szent István-napra, a nemzeti összetartozás napjára, egy-egy községnapra, ahogy mi, kísérők, vezetők tesszük. Több kirándulást tervezünk, így ellátogatunk a szabadkai Interetno Fesztiválra, megtekintjük az oromi tájházat, a vasúttörténeti kiállítást, a szélmalmot, és fürdünk a szomszédságában lévő medencében. A községben működő művelődési egyesületek tagsága számára Tolnai Csaba moderálásával kerekasztal-beszélgetést szervezünk a néphagyomány-ápolás fontosságáról, ennek felvezetője a Menaságra repülj! című erdélyi dokumentumfilm. Az alkotás egy közösséget mutat be, mely megpróbál úgy élni, ahogy eleink tették, sok munkával, önellátóként. A népdal és a néptánc mellett mindannyian hagyományápolással is foglalkozunk, melyet lehet másként és részben hasonlóan is látni, hiszen más hagyományt ápolni az anyaországban, és más a mi világunkban, kisebbségi létben. Az oromi Arany János Általános Iskolában és kihelyezett tagozatain az alsó osztályokban a néphagyomány-ápolás kötelezően választható tantárgy, tehát van mire építkeznünk. Az iskolával nemcsak rendezvények, hanem pályázatok alkalmával is kiváló együttműködést valósítunk meg.

Az öt nap alatt a felnőttekről sem feledkeztek meg a szervezők, hiszen Sulyok Teréz tatai festőművész selyemfestő workshopot tartott az érdeklődők részére.

A tábort Magyarkanizsa Önkormányzata és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.