A Temes folyó látképe a református templommal

Az E70-es úton levő Kiskastély irányából jövet buszunk egy lerobbant állagú kastély mellett gurult tova, de a néhai gyárüzem-maradvánnyal ''kiegészített”, afféle szoc-futurisztikus stílusban épült külvárosi skatulya-épülettömbök sem hatottak sokkal bizalomkeltőbben. A pihenőhelyül választott város központja viszont rendkívül rendezett, és mindegyre épül-szépül. (Naplójegyzet)
Habár ott jártunkkor egy nemzeti kulturális szentélyen javában folytak a felújítási munkálatok, az épület főbejárata előtti talapzat szuronyrohamos akcióhősének, illetve a kölykeit szoptató anyafarkasnak lencsevégre kapásától semmi és senki sem tudott lebeszélni. Egyébként is ''Rómában rómaiként illik viselkedni'. Vagyis a jó turista minden elébe kerülő ''műemléket” lefényképez, és történelemtől függetlenül készpénznek vesz! Hajdani országunk bármely pontjára vetné is a sors.
Románul Lugoj, németül Lugosch, magyarul pedig Lugos a neve a Temes megyei városnak, Krassó-Szörény vármegye egykori székhelyének, Szekszárd és Versec partnervárosának. Nemkülönben az 1882-ben született leghíresebb hollywoodi vámpír, Blaskó Béla Ferenc Dezső, azaz Lugosi Béla színművész szülőhelyének! A térképen Temesvártól hatvan kilométerre délkeletre keresendő, százhuszonnégy méter tengerszint feletti magasságon fekszik, csaknem kilencven négyzetkilométernyi területen. A nyolc évvel ezelőtti adatok szerint a város etnikai összetételében a magyarság 9,6%-kal (4262 fő) volt jelen, vitathatatlanul csökkenő irányvonallal! Nevének eredetével kapcsolatban mindmáig egymástól homlokegyenest eltérő vélemények vannak. Akadnak, akik a magyar lugas főnévre esküsznek, mások a szláv lug (liget) szó mellett törnek lándzsát. A várost az okmányok 1332-ben említik először, s a magyar szabadságharc krónikájában is több ízben helyet kap. A Lugosban tartott, 1848. június 27-i népgyűlésen hangzik el ugyanis a románok autonómiakövetelése, 1849. február 16-án pedig a honvédség itt szenved vereséget a császáriaktól. A helytörténeti okiratok azt sem felejtik el feljegyezni, hogy a minoriták itt nemcsak templomot építenek, hanem a rend gimnáziumot és kórházat is működtetett.
Mivel az 1386-ban már álló várat a karlócai békeszerződés értelmében 1701-ben lebontották, Lugos legrégibb, ma is látható kultúrtörténeti emlékének az 1402-ben építtetett Szent Miklós ortodox templom tornya számít. Jel a jövőnek. Legalábbis ez áll azon a háromnyelvű táblán, amely a torony legújabb kori restaurálását támogató szponzorról is számot ad.
Mint később kiderült, túrabuszunk nemcsak a választott útirány sorsszerűsége révén kanyarodott erre a tájra: ha egy röpke félórára is, de egymásba futhattak végre némely szétzilált rokoni szálak. Mivel Ilona nénit borbély öt perc múlva hozta csak vissza az őt ''kisajátító” rokonság, az itt még viszonylag tiszta vizű, a várost szinte szabályosan kettészelő Temesig is lemerészkedhettem. A gabonatermő és az egyre emelkedőbb domborzatú ''odaáti” Bánság találkozópontján a lugosi reformátusok ''buzogányos” temploma is rám köszönt. Egy csendesen fodrozódó folyó túlpartjáról.