Mivel ez volt az évközi harmadik vasárnap, melyet Ferenc pápa rendelkezésének megfelelően 2020 óta Isten igéjének szentelnek, Bankó Nándor esperesplébános úr prédikációja a Bibliáról szólt, és arról, miért lenne fontos minél többet forgatni, olvasni a könyvek könyvét.

Hívőként nemcsak ezen az ünnepen, hanem egész életünkben a Szentírás által hozzánk szóló Isten szavára kellene figyelnünk, illetve újra felfedeznünk annak gazdagságát és életet adó erejét. A Bibliában minden az üdvösség történeteként mutatkozik meg, melyben Isten beszél és cselekszik. Éppen ezért nem kellene úgy tekintenünk rá, mint a házi könyvtárunk egyik elemére, esetleg dísz- vagy ajándéktárgyra.

„E könyv erőt ad, és vigaszt,
s ne bánd, ha int, ha néha bánt,
pajzs gyanánt használjad azt
örömben, búban egyaránt.”

(Luther Márton: Dal a Bibliáról)

Bankó Nándor esperesplébános és Ivković Róbert állandó diakónus (Tóth Lívia felvétele)

A közösség ereje

A szentmise végén Pásztor István alkalmi beszédében kiemelte, örömmel osztozik a közösség ünnepében, hiszen körülbelül egy évtizedes erőfeszítéssel sikerült jelentős eredményeket elérni a templomnak az állagmegóvásában. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy ma a templom szebb, mint új korában, de a valóságnak inkább az felel meg, hogy talán komótosabb, kényelmesebb, jobban kielégíti a mai igényeket.

— Szeretnék ezért mindenekelőtt hálát mondani a Teremtőnek, aki erőt, hitet és meggyőződést adott nekünk, hogy ebbe a nagy munkába belefogjunk, és sikerre vigyük — hangsúlyozta Pásztor István, majd köszönetet mondott Bankó Nándor esperesplébános úrnak, aki 1986 óta szolgál a templomban, Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének annak az igen jelentős támogatásnak a nyújtásáért, amely lehetővé tette, hogy a templom külseje megújuljon, valamint Czegledi Rudolf polgármester úrnak és mindazoknak a városvezetőknek, akik az elmúlt évtizedekben fontosnak tartották a templomnak a megóvását. — Körülbelül tíz éve tart ennek a templomnak a felújítása, és ha úgy tetszik, akkor ez lehet egy példaértékű erőfeszítés is. Ennek a tevékenységnek az egyik első lépése az orgona felépítése volt, aminek az eredményeként orgonaépítő cég alakult a Vajdaságban, és most már több mint tíz orgonát újítottunk fel. Azt gondolom, mindez azt bizonyítja, ennek a közösségnek megvan az az ereje, amely azt eredményezi, hogy egymásba tudunk kapaszkodni, hogy meg tudjuk határozni a szándékainkat, meg tudjuk önmagunk felé fogalmazni az elvárásainkat, partnereket találunk, támogatást biztosítunk, és megvalósítjuk az elképzeléseinket. Ehhez szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani!

Pásztor István alkalmi beszédet mond (Tóth Lívia felvétele)

A felújítás szakaszai

Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették az alapkövét. Tervezője a kanizsai származású budapesti építész, Szilágyi János volt. 1894 áprilisában a templomtorony csúcsára felkerült a 300 kg súlyú, másfél méteres aranyozott kereszt. Ekkor azonban még hiányzott a belső berendezés, a bútorzat, az oltárok, a festmények, melyek 1896 nyarán kerültek a helyükre. A Jézus Szentséges Szíve-templomot 1896. szeptember 3-án áldotta meg Appel Ede zentai belvárosi plébános.

A Jézus Szentséges Szíve-templom a tatarozás után (Barát István felvétele)

A neogótikus stílusú, latinkereszt-alaprajzú, háromhajós épület hossza 44 méter, szélessége 18 méter, magassága 10,4 méter. A főtorony magassága 47 méter, és négy kisebb torony is díszíti. Öt harangja van: a legnagyobb 1057 kg-os, és Szent György tiszteletére szentelték, a legkisebb pedig a 40 kg-os Szent István-harang. A régi főoltár a dél-tiroli Stuflesser fafaragó vállalat munkája. 
Az orgonát a neves ausztriai Rieger testvérek jagendorfi gyára készítette, még többszöri javítás után is erőteljes és gyönyörű hangzású volt, a kiváló akusztikának köszönhetően. 2013-ban Ausztriából a templomba új orgona érkezett, melyet szeptemberben a városnapi rendezvénysorozat keretében szenteltek fel. A hangszer felújítását, bővítését és karbantartását Bartus Szabolcs gyergyószentmiklósi orgonaépítő-mester és munkatársai végezték el öt évvel később.

2018-ban a templom felújításának első fázisa egy IPA-projektum keretében valósult meg, melyre a temesvári református gyülekezettel közösen pályáztak. A 178 000 euró értékű beruházásból padlófűtést raktak le, kicserélték a padlóburkolatot, felújították a padokat, újraszigetelték a falakat. A második szakasz munkálatai Magyarország Kormánya és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával, 120 millió forintból, tavaly márciusban kezdődtek. Ez magában foglalta a külső felújítást, vagyis a vakolást és a festést, a díszkivilágítást, a nyílászárók cseréjét és a kerítés felújítását, valamint az esővíz elvezetését. A kerítésnél lévő elöregedett fákat sajnos ki kellett vágni, de a pótlásuk és az előtér rendezése is tervben van. A felsoroltakkal azonban a templom munkálatai még nem fejeződtek be, hátravan ugyanis a belső tér teljes körű renoválása.