A program kezdetén a Tudásunkkal kézen fogva a közösségért elnevezésű szakkör támogatási programjában részt vevő kosárfonó és mézeskalácssütő csoport munkáiból nyílt kiállítás a Művelődési Otthon előterében. A Szakkör kézművesprogramjait a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet szervezi, Vajdaságban pedig a magyarkanizsai Felnőttképzők Regionális Hálózata koordinálja. Sarnyai Károly, a Felnőttképzők Regionális Hálózatának munkatársa, a Cnesa OMI igazgatója elmondta, a martonosi kiállítás anyaga Lakitelekre, a Nemzeti Művelődési Intézet székházába is eljut, ahol a teljes Kárpát-medencei magyarság Szakkörökön készített tárgyaiból nyílik kiállítás.

A kosárfonókról szóló kiállítás három teremben kapott helyet

— Az ősztől a már meglévők mellett további nyolc újabb szakkör indul, mint amilyen a gyöngykötés, csuhézás, bútorfestés. Nagyon örülök, hogy a koronavírus okozta bezártság után az emberek ötfős csoportokban együtt dolgozhattak, és felelevenedtek azok a régi emlékek, amelyek sok helyen már csak hallásból élnek — mondta Sarnyai Károly, majd oklevelet nyújtott át Szél Jánosnak, aki sikeres vizsgát tett a szakkörök szervezésével kapcsolatban. Apró Mária, Demus Ágnes, Bende Teodóra, Farkas Henrietta, Körmöczi Alexandra, Farkas Karolina, id. Tandari Erzsébet, Biacs Magdolna, Kiss Gizella, Csikós Mária, Nagy Lázár, Juhász Deján és Raffai Ferenc pedig a szakkörök elvégzéséről szóló tanúsítványt vehetett át.

A Világéletemben fonytam a vesszőt… elnevezésű kiállítást Tandari Erzsébet nyitotta meg

Az elismerések kiosztása után Tandari Erzsébet, a Mortinus Faluvédő Egyesület elnöke megnyitotta a Világéletemben fonytam a vesszőt… elnevezésű kiállítást, ezzel tisztelegve a martonosi kosárfonók előtt, akik a település hírét vitték a világba, egészen Amerikáig.

— A kiállítás három részből áll, melyek három különböző teremben tekinthetőek meg. Az első Simon Mihály kosárfonómester hagyatékából készült, aki tizenhárom évesen kosárfonóinas lett, és nyugdíjaztatásáig az 1904-ben alakult kosárfonó-szövetkezet tagja volt. Nagyon sokáig mintadarab-készítőként dolgozott. A szövetkezet a fénykorát az ’50-es, ’60-as években élte, berkeiben nagy társasági élet folyt, színjátszó csoport, futball- és tekecsapat is működött, de sakktáblája és rádiója is volt. A második teremben id. Tandari Erzsébet, Biacs Szilveszter és Antóci István munkáit láthatjuk, a harmadikban pedig azokat a kosarakat állítottuk ki, amelyeket a martonosi lakosok az utóbbi időben felajánlottak számunkra.

Szél János, a Testvériség Művelődési Társulat elnöke

A százéves évforduló alkalmával szervezett ünnepi műsorban elsőként Szél János, a Testvériség Művelődési Társulat elnöke mondott köszöntőt. Kiemelte, hogy a mai nap különleges számukra, hiszen sok mindent álmodtak, sokkal többet szerettek volna megvalósítani, ám megfogyatkoztak, lelassultak, de nem adják fel.

— Mindent megteszünk, hogy az egyesület minél jobban haladjon, és egyre szebb eredményeket érjen el. Hamarosan új vezetőséget választunk, fiatalítani szeretnénk, mivel mi már fáradunk. Bízunk benne, hogy az újak új álmokkal és reményekkel kezdik a munkát. Próbáljuk az épületet is élhetővé, lakhatóvá tenni, valamint szakcsoportjainkat a tőlünk telhető legnagyobb mértékben támogatni. Minden évben új kihívások, új feladatok állnak előttünk, mi pedig már idősebbek vagyunk, talán megragadtunk a múltban, és félünk az újtól. Abban hiszünk, amit megtanultunk, amiről tudjuk, hogy jól működik — mondta Szél János, és megköszönte mindazok segítségét, akik valamilyen módon támogatták az esemény létrejöttét.

A martonosi Ördögszekér néptánccsoport

A folytatásban a martonosi Ördögszekér néptánccsoport lépett a világot jelentő deszkákra, majd Tandari Erzsébet bemutatta A magyar művelődési élet Martonoson 1922—2022 című gyűjteményét, melyet a remények szerint hamarosan könyv formájában is bemutatnak.

Ezután emléktárgyban részesültek azok a személyek vagy hozzátartozóik, akik részt vettek a martonosi művelődési élet elmúlt száz évében, illetve támogatták az egyesület működését. A péntek este a Kapisztrán Ferences Ifjúsági Kórus és a Tisza Menti Tamburások fellépésével zárult.

Szombat délelőtt Heted Hét Napok néven a gyerekeknek játékos foglalkozásokat tartottak, a legkisebbeket a Ringató szórakoztatta, a civil szervezetek és a településről elszármazottak pedig a családi nap keretében finom falatokat főzhettek, közben beszélgethettek, barátkozhattak. Délután megemlékezést tartottak a templomban, felvonultatták a régi, hagyományos viseletet, majd múltunk dél-alföldi népdalait Kovács Nóra művésznő előadásában hallhatta a közönség. Megrendezték az Él a népdal elnevezésű népdaltalálkozót is, melyen a község településeinek és Martonos testvértelepüléseinek népdalkórusai, valamint a Napra gyermekkórus lépett közönség elé.

A jubileumi eseményen jelen volt Pásztor István, a VMSZ és Hajnal Jenő, az MNT elnöke, valamint Kiss Tóth Erika, a VMMSZ alelnöke. 

Vasárnap délelőtt a százéves, martonosi művelődési élet tiszteletére szentmisét tartottak, mellyel véget ért a Martonos múltjáról, művelődéséről, hitéről szóló, egy század lezárását és egy új korszak, új irány kezdetét jelképező ünnepségsorozat.

Bevonulás a templomba (Puskás Károly felvétele)