– Amikor elindult ez a kezdeményezés, mi magunk sem gondoltuk, hogy mára a falu, illetve a környék egyik leginkább várt eseményévé növi ki magát. De nézzenek körbe: a rotyogó bográcsok látványa és a jókedvű beszélgetés bizonyítja, hogy a közösségünk életerős, és vágyik az együttlétre. Ez a nap nem csupán a főzésről szól. A zsűrinek bizonyára nehéz lesz kiválasztani a legízletesebb pörköltet, számunkra azonban mindenki nyertes, aki ma itt van. Nyertesek vagyunk, mert ápoljuk őseink ízeit, mert barátságokat kötünk és erősítünk meg a bográcsok mellett, és megmutatjuk, hogy Magyarcsernye vendégszerető, élettel teli település – hangsúlyozta Tanók Tamás, majd Csipak Csaba plébános megáldotta a jelenlévőket.

Sári Piroska fő szervező elmondta, nagy izgalommal készültek az eseményre. Néhányan vállalták, hogy ebédet készítenek a meghívott vendégek részére, mások csapatot alkotva beneveztek a főzőversenyre, míg a többség a szervezésben állt helyt.

– Negyven tagot számlál a szervezetünk, és szinte mindenki itt van! Ki miben tud, abban segít. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is meghirdettük a rajzpályázatot a csernyei alsós tanulók körében. Szinte minden kisgyerek készített kakast ábrázoló rajzot, ezeket a vadászotthon előcsarnokában állítottuk ki. Minden osztályból kiválasztottuk a legszebb rajzokat: Šijuk Szeléna, Kovács Dávid, Vastag Debora, Sörös Dávid alkotásai nyertek, őket édességcsomaggal jutalmaztuk.

Sári Piroska (mikrofonnal a kezében) a rajzpályázat díjátadóján

A konyhában Korom Margit főzte a tíz kakast. Margit néni az idősebb tagok közé tartozik, panaszkodott is, hogy nagyon fáj már a lába, ezért nem igazán akarta elvállalni a főzést, de a többiek rábeszélték. Kisegítőből is akadt jócskán, akik minden utasítását lesték, követték.

– Az a baj, hogy a kakasok nem egyidősek, így nem egyformán fő a húsuk. Nagyon kell ügyelnem, hogy mind megpuhuljon, mert a vendégek ebből az ételből fognak enni. Vöröshagymával együtt dinszteltem a húst, háromnegyed óráig. Utána felöntöttem vízzel, megszórtam sóval, Vegetával, valamint babérlevelet is tettem bele. A kakas máját később rakom bele, hogy ne legyen kemény. Én a farát szeretem legjobban, otthon az mindig az enyém. Sűrűn főzök pörköltet vagy paprikást, de mindig jó sok galuskával, mert a fiam és az unokák azt szeretik. Már négy tojással csinálom, hogy mindenkinek jusson.

A nőszervezet és kézimunkacsoport tagjai közül Sveller Erzsébet vállalta, hogy beszámol a főzésről.

– Hárman főzünk, Deák Mária, Nerer Anna és én. A bográcsban két egyidős kakast pörkölünk hagymával, fokhagymával. Majd később paprika, paradicsom, só, ételízesítő, őrölt kömény, szegedi pirospaprika is kerül bele. A máját, heréjét, taraját később tesszük bele, hogy ne törjön össze. Most makarónitészta lesz mellé, de otthon galuskával szoktam tálalni. Állandóan kóstolgatjuk, s így adjuk meg az ízét. Én a farát, szárnyát szeretem a legjobban, mert ezek olyan jó ragadós részek.

A Petőfi Sándor Általános Iskola felsős tanulói Gavrić Jelena földrajztanárnő vezetésével neveztek be a főzőversenyre. Šijuk Szofia hatodikos tanuló elmondta, a tanárnő főz, ők segítenek neki. Társasjátékot is hoztak, a fiúk pedig focilabdát, emellett rágcsálnivalót és üdítőt is csomagoltak, hogy az ebédig is legyen mit fogyasztaniuk.

A helyi hagyományápoló csoportot Bicók Piroska és Juhász Emma képviselte. Elmondták, a többiek a kinti kemencében sütik a pékkiflit, egy keresztelőre kaptak ugyanis megrendelést.

– A hagymát és a húst egyszerre dinszteljük, sót, borsot tettünk hozzá. 5 kiló húshoz 1,2 kiló hagymát tisztítottunk meg. Káposztasalátát és főtt makarónit készítünk mellé. Ebédre ideérnek a többiek is – mondták a szakácsnők.

Szilágyi László borászt is megszólítottam a Molin & Barátai csapatból.

– Három kakas fő a bográcsban, közöttük van csernyei és tordai is. Hagyományos módszerrel készítjük. Az a fontos, hogy jó minőségű pirospaprikát használjunk, emellett só, bors és őrölt kömény fogja ízesíteni az ételt. Én szeretek bográcsban főzni. Vadász lévén otthon is többször főzök vadas ételeket kint az udvaron.

A helyi nőszervezet és kézimunkacsoport – középen Sveller Erzsébet

A vadászok közül Kormányos Lajos közölte, csak egy kakas került a borácsba. Meglepetésemet látva oldalra mutatott, ahol egy malacot és egy bárányt sütöttek, forgattak a többiek. Hozzátette, ezt mind ebédre készítik, mire a többi vadásztag is megérkezik.

Az Ifik csapata különlegességgel állt elő, a bogrács mellett sörcsapolót állított fel. Vastag Ottó egykori tanítványomon láttam meg a szakácskötényt, és gyorsan oda is siettem hozzá, mert már régen találkoztunk. Megtudtam, hogy néhány éve már Svájcban él, ahol szakácsként tevékenykedik, ő a konyhafőnök jobbkeze. Nem étteremben dolgozik, hanem egy légitársaságnak készítik az ételt.

– Két kakas lesz majd a bográcsban. Magyaros pörkölttel készülök, de ismerek néhány trükköt, ezért egy-két fűszerrel fogok játszadozni. Vörösbort is teszek bele, hogy megadja a színét, meg egy kis savanyúságot, mely fanyarságot kölcsönöz az ételnek. Tegnap értem haza, s nagyon örülök, hogy ma itt lehetek a régi barátaimmal.

– Tízen jöttünk ma főzni. Nekünk nem a versengés számít, hanem az, hogy együtt vagyunk, jól érezzük magunkat. Még csak mi, fiúk vagyunk itt, de remélem, később a lányok is csatlakoznak – tette hozzá Hódi Ákos, a Magyarcsernyei Ifjúsági Klub elnöke, aki szintén a tanítványom volt.

Az Ifik népes csapata

A tóbai nőszervezetből hárman jelentek meg a gasztronómiai fesztiválon, Bába Natália, Német Valéria és Bacsik Gyöngyi. Bába Natália elnök asszony kiemelte, eddig minden évben részt vettek. Most egy közepes nagyságú kakast főztek.

– A társalgásért, a régi ismerősökkel való találkozásokért szeretünk az ilyen rendezvényekre járni. Hagyományos édes és sós kalácsokat is hoztunk, melyekkel az asztalunkat díszítjük, de természetesen kóstolni is lehet.

A nagykikindai csapat az Egység Művelődési Egyesület Viola kézimunkacsoportját képviselte.

– Ma egy kakast főzünk meg, apró galuska kerül a hús mellé. Mi nagyon szeretünk más települések rendezvényeire eljárni, ezért szinte minden meghívásnak eleget teszünk – tudtam meg Kiss Iréntől.

Adaiak is részt vettek a főzésen, akik most először jártak Magyarcsernyén. Két kakast készítettek, a sarkantyúját is megmutatták. A pörkölt mellé savanyúságot szolgálnak fel. A livadai (bozitópusztai) csapat tagjai is hangsúlyozták, tradicionális ételt főznek a taréjjal együtt, hogy látszódjon, kakasból van. Krumplit adnak mellé, melyet külön főznek meg.

A zsűritagokat is megkérdeztem, mi alapján osztályozzák a pörkölteket.

– Figyelembe vesszük az étel színét, az állagát, a fűszerhasználatot és azt is, hogyan van összedarabolva a hús. Mindig megkérem főzés előtt a csapatokat, hogy mértékkel használják a fűszert, mert a kevesebb jobb ízt ad. Nagyon fontos az is, hogy a köretet ne rakják bele az ételbe, mert az változtat az ízvilágán. Általában kólát, ásványvizet fogyasztunk kóstolás közben. Az sem jó, ha felhalmozódik a kóstolnivaló, mert ha kihűl az étel, akkor nem olyan ízű. Ezért amint behozzák zsűrizni, mindjárt kóstoljuk – magyarázta Szecsei Szilveszter.

A zsűritagok ajándékokat is hoztak magukkal, különböző nagyságú bográcsokat, ostyasütőt, faliórát, háziáldásokat kép formájában. Az eredményhirdetésen kiderült, ajándékot kapott a nagykikindai és a töröktopolyai csapat, serleget a helyi hagyományápolók, a diákok, valamint a magyarkanizsai és a tóbai csapat. Az adaiak egy kis bográccsal gazdagodtak, a Sólyom Vadászegyesület tagjai közepes méretű bográcsot kaptak, a legnagyobb bogrács pedig a Molin & Barátai nevű csapaté lett.

A főzés mellé természetesen nóta is szólt, Vidács Attila és Kiss Zoltán közreműködésével.

A diákok is segítettek a főzésben