Soltis Lajos Budapesten, a Színházművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1972-ben, és mindjárt, még ugyanabban az esztendőben a szabadkai Népszínház Magyar Társulatához került, majd négy évvel később Újvidéken, az Újvidéki Rádió drámai együtteséhez szerződött. 1980-tól egészen 1989-ig az Újvidéki Színházban folytatta pályafutását.

Soltis Lajos (A Hét Nap archívumából)

Rendkívül gazdag és sokoldalú művészi pályájáról, a teljesség igényével, egy ilyen rövidlélegzetű írásban nem könnyű szólni. Nem lehet érdemben felsorolni mindazokat az alakításokat, rendezéseket, amelyek megformázták Soltis Lajos művészi arculatát. Ezért most csak egy emlékezetes színészi alakítását, egy rendhagyó rendezését említem.

1986 októberének utolsó napjaiban az Újvidéki Színház egy bátor, az akkori magyarországi nézők számára szokatlan hangvételű előadással utazott fel Budapestre. Örkény István Forgatókönyv című művét mutatta be az angyalföldi József Attila Művelődési Ház színháztermében. Már maga a tény, hogy az újvidéki együttest Angyalföldre „irányították”, sok mindent sejtetett. Elsősorban azt, hogy kényes művel, témával érkeztek a vendégek. Az Örkény-darab „figyelme” ugyanis a koncepciós perekkel és az 1956-os eseményekkel foglalkozott.

Örkény István Forgatókönyvének főszereplője Soltis Lajos volt. A Mester figuráját formálta meg, ragyogóan. Gerold László neves színikritikusunk jegyezte meg: „A legszuggesztívebb Soltis Lajos volt a Mester szerepében. Igazán erőteljes a közönség hipnotizálásában, kivált pedig a nagyjelenetben, ahol tökéletesen közvetíti a rendezés szándékát, és jól felépített, pontos váltásokból formált alakítást nyújt.”

Lehet, hogy egy kissé talán terjedelmesebben szólok erről a darabról, de úgy érzem, hogy Soltis Lajos ezzel az alakításával igazolta az alkotó ember értékteremtő nagyságát. És jegyezzem meg itt azt is, hogy azon az előadáson a nézőtéren ott szorongott a magyar színházi szakma. S azt sem szabad elhallgatnom, hogy az a siker, az az egyértelmű siker nemcsak a társulatnak, nemcsak Soltis Lajos kiváló játékának, hanem Ljubisa Georgievszki macedón rendezőnek is szólt, aki az Örkény-művet valami csodálatos módon álmodta meg.

Soltis Lajos a Tanyaszínház ekhós szekerén (A Hét Nap archívumából)

Ami Soltis Lajos rendezéseit illeti, ezúttal egy olyan előadást említek, amelyet kétszer állított színpadra. Müller Péter Szomorú vasárnap című színművéről van szó. Érdekes, hogy a kritikus Gerold László is megemlíti ezt a „kettősséget” az előadást méltató írásában: „Ritkán adódik egy színház közönsége számára, hogy két egymást követő idényben két teljesen más szereposztásban lássa ugyanazt a produkciót. Az első változat Törköly Leventével, Bajza Viktóriával és László Sándorral, míg a másik a békéscsabai Gálfi Lászlóval, az énekes Biszák Júliával és a becskereki Madách Színházbeli Izelle Károllyal.”

Örkény István: Forgatókönyv (Az Újvidéki Színház felvétele)

És Soltis Lajos az egyik változatot, éppen úgy, mint a másikat, immáron a gazdag tapasztalatokkal felvértezett rendezők felkészültségével álmodta színpadra.

Soltis Lajos itt Vajdaságban Kovács Frigyessel, Hernyák Györggyel és később Magyar Attilával együtt érdemben hozzájárult a Tanyaszínház erőteljes kibontakozásához és ahhoz, hogy ez a rendhagyó, immáron nagy múltú, kis színházunk a vajdasági magyarság művelődési életének egyik igen fontos tényezője legyen.

Bajza Viktória és Törköly Levente a Szomorú vasárnap előadásban, Soltis Lajos rendezésében (Az Újvidéki Színház felvétele) 

Soltis Lajos 1994-ben Magyarországra költözött, és ott a Veszprémi Petőfi Színház tagja lett. Több mint huszonöt esztendőn át keveset hallottunk róla, megfeledkeztünk nagy művészünkről. Legalábbis magamból indulok ki, amikor ezt állítom. És bevallom, hogy a közelmúltban, pontosabban 2020. december 30-án, amikor hetilapunkban, a Hét Napban olvastam a Táborosi Margaréta rendezővel, az újvidéki Művészeti Akadémia tanárával készült interjút, annak első mondata nem egyszerűen csak meglepett, hanem valami különös jó érzéssel töltött el. Idézem a mondatot: „Táborosi Margaréta rendezőnek a celldömölki Soltis Lajos Színházzal karöltve sikerült bemutatnia egy igen izgalmasnak tűnő előadást, a Ketrecbálat, mely Dudás Károly könyve alapján készült.”

Tót szerepében Örkény István darabjában az Újvidéki Színházban (Az Újvidéki Színház felvétele)

Magyarországon Celldömölk színháza Soltis Lajos nevét viseli. Már maga a tény figyelmet érdemel. Mert megtiszteltetés ez számunkra. Egy vajdasági művészember érdemelte ki, hogy egy anyaországi színház a nevét viselje. S én csak azt mondhatom, mélységes meggyőződéssel, hogy a legtermészetesebb lesz, ha ezt a színházat, a celldömölki Soltis Lajos Színházat itt köszönthetjük Vajdaságban. És ahogy Soltis Lajos otthon érezte magát Celldömölkön, biztos vagyok benne, hogy a celldömölki színtársulat itt Vajdaságban is otthon érzi majd magát.

Fehér Kálmán: Látomásnak ajtót nyitni (Az Újvidéki Színház felvétele)