Egy hosszú út kezdetén

Egy hosszú út kezdetén

Az európai uniós országok kormányainak képviselői miniszteri szinten jóváhagyták, hogy fél éven belül, legkésőbb 2014 januárjáig megkezdődhetnek Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai. A határozatot decemberben erősítik majd meg az Európai Unió vezető tisztségviselői. A kedvező döntés után Varga Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét, illetve az Integrációs Bizottság elnökét kérdeztük Szerbia európai uniós közeledéséről, illetve a csatlakozási tárgyalások további menetéről.

* Az Integrációs Bizottság elnökeként hogyan értékeli az Európai Unió döntését? Sikerült-e a szerb kormánynak végérvényesen bebizonyítania, hogy elkötelezett az európai uniós közeledés iránt?
— Tulajdonképpen ezt a döntést már hosszú hónapok óta szinte bizonyosra vehettük. A várt forgatókönyv valósult meg. A lényeg, hogy most már konkrét döntés született arról, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Szerbia és az Európai Unió között. Az első tárgyalásokra minden bizonnyal jövő év januárjába kerül majd sor. Ezt az időpontot tulajdonképpen az EU néhány tagállama, közöttük Németország határozta meg, mégpedig abból a megfontolásból, hogy legyen idő a Koszovóval megkötött megállapodások végrehajtására. Tehát az eddig megkötött minden megállapodást az év végig végre kell hajtani. Ami Szerbia európai uniós elkötelezettségét illeti, azt gondolom, hogy az ország nem ezzel a döntéssel bizonyította be végérvényesen, hogy komolyan gondolja az európai integrációt, hanem az április 19-ei lépésével, a Dačić—Thaci-megállapodással. Ekkor vált biztossá, hogy a szerb kormány számára elsőrangú prioritás az Európai Unió felé való közeledés.

* Milyen lesz a tárgyalások menetrendje? Mivel kell számolnia a szerb kormánynak, illetve milyen további feltételeknek kell eleget tennie ahhoz, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává váljon?
— Először is hamarosan elkezdődik a felkészülés az első plenáris ülésre, illetve tárgyalási fordulóra, amely kormányközi szinten fog megvalósulni. Azaz az Európai Bizottság közreműködésével az Európai Unió valamennyi tagállamának kormányképviselői folytatnak majd tárgyalást a szerb kormány képviselőivel. Ez a felkészülési időszak számos feladatot követel meg Szerbiától és az Európai Uniótól. Szerbiának elsősorban az lesz a feladata, hogy kijelölje a főtárgyalót és kialakítsa azt a politikai struktúrát, illetve bizottságot, amely a csatlakozási tárgyalásokat lefolytatja, az Európai Bizottságnak pedig ki kell dolgoznia a tárgyalások keretét, illetve szabályrendszerét. Emellett lesz még egy közös feladat is, melyet az Európai Bizottság a szerb kormánnyal együtt fog elvégezni. A két testületnek meg kell vizsgálnia a különféle jogi területeken a szerb joganyag és az európai joganyag összehangoltságát, vagyis egységesíteni kell majd a két jogrendszert. Csak ezután kerülhet sor a csatlakozásról szóló első tárgyalásra. Ezután pedig valószínűleg félévente tartanak majd egy-egy újabb tárgyalást a konkrét kérdések, illetve ügyek napirendjével. Korábban, Horvátország esetében például, elsőként a könnyebben megoldható kérdések kerültek sorra, majd következtek a fajsúlyosabbak. Montenegró esetében azonban már változtatott az Európai Unió a tárgyalási mechanizmusán, és a kényesebb ügyeket vette előre. Szerbiára is ez vár: olyan kérdések kerülnek napirendre az első tárgyalásokon, mint amilyen az igazságszolgáltatás, az alapjogok és a schengeni rendszer.

* Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Szerbia uniós csatlakozásának feltétele a Koszovóval való kapcsolatának hosszú távra szóló rendezése és a jószomszédi viszony kialakítása. Ismerve a térségben uralkodó viszonyokat, illetve az eddigi tárgyalások és egyeztetések erőltetett jellegét, könnyen elképzelhető, hogy hosszú távon nem tudja majd betartani ígéreteit a szerb kormány. Vajon egy jövőbeli újabb konfliktus kialakulása végérvényesen megpecsételheti az ország uniós integrációját?
— Elképzelhetetlennek tartom, hogy bármilyen komolyabb konfliktus kialakulhatna a szerb kormány és Koszovó között. Az viszont bizonyosra vehető, hogy az észak-koszovói szerbek vezetői közül néhányan ellenállást tanúsítanak majd a csatlakozási tárgyalásokkal szemben. A tárgyalások előrehaladtával ugyanis Koszovó függetlenségének kérdése mindjobban előtérbe kerül, és Szerbiának tudomásul kell majd vennie Koszovó leendő ENSZ-, illetve európai uniós tagságát. A német kancellár tulajdonképpen arra utalt, hogy Szerbiának bele kell törődnie, hogy hozzá hasonlóan Koszovó is külön államként fog csatlakozni néhány esztendő múlva az európai államok uniójához.

* Ha a tárgyalások sikeresen zajlanak le, akkor hány esztendő múlva lehet Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagja?
— Nagyjából négy-öt esztendeig tartanak majd a csatlakozási tárgyalások. Ezután pedig további két év ratifikációs folyamat következik. A csatlakozási szerződést ugyanis minden európai uniós tagállam parlamentjének ratifikálnia kell. Ez a folyamat pedig szinte biztos, hogy legalább két esztendeig elhúzódik. Mindebből az következik, hogy optimális esetben hét-nyolc esztendő múlva csatlakozhat Szerbia az Európai Unióhoz.
 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink