„Egy épületnek ikonikusnak kell lennie”
Talpai Lóránt
2021.10.15.
LXXVI. évf. 41. szám
„Egy épületnek ikonikusnak kell lennie”

Az építészek világnapja környékén érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen emberek is lehetnek azok, akiknek a tervei alapján épülnek a világ legismertebb épületei. A legfontosabb jellemzőjük, hogy ők a jelen emberei, azaz mindig a pillanatnyi körülmények között és lehetőségekből kell nagyot alkotniuk. De hogy mi mindenre kell figyelnie tervezéskor egy jó építésznek, mi nevezhető igazán jó épületnek, és hogyan lehet megtervezni egy olyan monumentális objektumot, mint a vadonatúj Puskás Aréna, arról Skardelli György Ybl Miklós-díjas építésszel beszélgettem.

* Budapest Sportaréna, Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok és a Puskás Ferenc Stadion, hogy csak hármat említsek azok közül a sportcsarnokok közül, amelyeket ön tervezett. Jól érzékelhetően ezer szállal kötődik a sporthoz, beszélne egy kicsit a sport és az építészet kapcsolatáról, illetve a mindenki által ismert stadionok tervezéséről?

— Valóban erősen kötődöm a sporthoz, egyrészt nagyon szeretem, másrészt valamikor versenyszerűen űztem is. Ha csak tehetem, kimegyek labdarúgó-mérkőzésekre, legyen szó a magyar válogatott szerepléséről vagy bajnoki meccsekről. A sportépületekről elsősorban azt kell tudni, hogy ugyanolyanok, mint egy hatalmas, nagy tömegeket befogadó középület. Röviden fogalmazva multifunkcionálisak, azaz működésük csupán 10-20%-át teszik ki a sportprogramok. Koncertek, kiállítások, vásárok és még sok más rendezvény befogadására képesek. A Budapest Sportaréna immár tizennyolc éve üzemel, és jól láthatjuk, hogy a felsorolt tevékenységek teszik ki használatának túlnyomó többségét. Szóval a sportépületek esetében is kiugróan magas középületek tervezéséről beszélhetünk. Természetesen ennek van egy sporttechnológiai része is, mely a különféle kiszolgáló-létesítményeket érinti. Sportorvosi helyiségek, doppingellenőrző helyiségek, öltözők stb. Ettől függetlenül a legfőbb kérdés mindig az, hogy hogyan lehet mindenki igényét kiszolgálni, azaz hogyan lehet egy 67 000 nézőszámú labdarúgó-mérkőzés után megszervezni egy 80 000-es koncertet. Mindez természetesen egy nagyon alapos előkészítést igénylő és rendkívül nagy felelősséggel járó feladat.


Skardelli György (fotó: MTI)

* Megkerülhetetlen kérdés: mi egy maradandó, minőségi épület lényege, azaz mitől jó egy épület?

— Ez egy nagyon jó és egyúttal örökzöld kérdés. Számomra mindig az a legfontosabb, hogy egy épület elsősorban funkcionálisan legyen jó. Az épület szerkezeti és funkcionális megtervezése mellett pedig nyilvánvalóan fontos a forma is. Egy olyan épületet, amelyet egy évben több tízezren vagy több százezren látogatnak, ráadásul csak egy van belőle egy országban, egyszerű, de erős geometriával kell megalkotni. Mindezt azért kell így tervezni, hogy az emberek bármikor és bárhol (bármilyen médiafelületen vagy a világhálón) ismerős térként tekintsenek rá. Egy épületnek tehát egyértelmű képet kell sugallnia, magasztosabban fogalmazva ikonikusnak kell lennie. Ha egy objektumot sikerül ilyenné varázsolni, akkor az emberek könnyen magukkal tudják hordozni az emlékét, akár örök érvényűen is.


Budapest Sportaréna (fotó: MTI)

* Esztétikum és funkcionalitás, az örök kettős, melyek olykor akadályozzák egymást. Hogyan lehet feloldani ezt a bizonyos kettősséget, hogy az egyik ne menjen a másik rovására?

— Építészként egész egyszerűen nem tudom elfogadni, hogy az esztétikum akadályozza a funkcionalitást, vagy fordítva. Ha egy tervező ilyen akadályokba ütközik, akkor szerintem vagy nem fektetett a tervezésbe elég munkát, vagy egész egyszerűen kevés volt a spiritusz. A funkcionalitásnak és az esztétikumnak ugyanis meg kell férniük egymás mellett, és egyik sem mehet a másik rovására. Bizonyos épületeknél maga az esztétikum is a funkció része. Ha visszatekintünk egy kissé a múltba, az építészet történetébe, akkor azt emelhetjük ki a világhírű egyházi épületek tervezése kapcsán, hogy az egyház soha nem engedett a liturgia adta kötöttségből az esztétikum miatt. Szóval meg kellett oldani az épülettervezést úgy, hogy a liturgia működjön, a templom pedig szemet gyönyörködtető is legyen.


Pannonhalmi Főapátság (epiteszforum.hu)

* A klímaváltozás és az egyre inkább nyomasztó globális felmelegedés mennyiben változtatja meg az építészet jellegét, és milyen kihívások elé állítja a szakembereket, gondolok itt elsősorban azokra az anyagokra, eszközökre, kivitelezési módszerekre vagy alternatív megoldásokra, amelyek egyre inkább előtérbe kerülhetnek?

— Valóban van egy ilyen tendencia, azaz egy megfelelési szándék a jövő kihívásai előtt. Főként azért, mert a különféle jogszabályok rákényszerítették a tervezőket, hogy fokozottan figyeljenek a természetkímélő módszerekre. Például egy olyan családi ház, amely a pályám legelején még 38-as, kis méretű téglafalból készült, mely akkor még jó minőségűnek számított, ma már nem felel meg az előírásoknak. Az építőanyag-gyártók és a beszállítók folyamatosan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy termékeik minél kevésbé legyenek energiapazarlók. Természetesen maguknak a tervezőknek is nagyon oda kell figyelniük, hogy milyen anyagokat használjanak, milyen építészeti megoldásokat alkalmazzanak. A mértékletesség azonban továbbra is fontos szempont, mert sokszor előfordult, hogy a túlzott hőszigetelés is hátrányos lett, mivel penészedést okozott. Szóval energiahatékonyságra kell törekedni, de oda kell figyelni a mértékekre.


Puskás Aréna (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

* Az építészek a jelen emberei, a jelenlegi körülmények között és a fennálló lehetőségekből kell nagyot alkotniuk. De ha eltekintünk a jelentől, és a jövő felé fordulunk, akkor mit mondhatnánk arról, hogy milyen lesz a jövő építészete, illetve mi lesz a fő feladatuk a jövő építészeinek?

— Jós nem vagyok, de azt tudom, hogy néhány ezer éve, amióta az építészet létezik, az építészek mindig arra törekedtek, hogy hajlékot teremtsenek az embereknek és a különféle közösségi funkcióknak. Ez az igény semmit sem változott napjainkig, akárminek nevezzük is az újkori futurisztikus épületeket. Egy régi, görög olimpiai stadion ugyanolyan kihívásokkal küzdött, mint egy mai. Mindez a középületekre is vonatkozik. Az igények és a funkciók tehát nem változtak. Csak egy dolog változott, az pedig a technikai lehetőségek tárháza. Ez pedig kétségtelenül komfortosabb épületek kidolgozását teszi lehetővé az emberek számára. Emellett az alternatív energiahordozók is egyre inkább előtérbe fognak kerülni a jövőben. Vajon a napenergia teljes mértékben fel tudja majd váltani a fosszilis energiákat? Még nem tudhatjuk. Viszont azt igen, hogy a jövő épületei is az embereknek fognak készülni, akiknek évezredek óta ugyanazok a problémáik. Mégpedig, hogy megszületnek valahol, felnőnek valahol, gyógyítják őket valahol, és közben különféle közösségi épületekben töltik idejüket.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..