Ahol jelképesen elkezdték a Ferenc József-csatorna betemetését

Az ember - noha a természet szerves részét képezi - szereti magát mindenek fölé helyezni, még annak árán is, ha a saját életterét teszi tönkre.
Vajdaságban már a XVIII. századtól épültek csatornák, főként a közlekedés megkönnyítéséért, de amikor a mentükön létesült települések rohamos fejlődésnek indultak, megjelentek az ipari létesítmények is, sajnálatos módon a csatorna vizébe ürítették ipari szennyvizüket, elkezdődött a szennyezése, a környezet pusztulása.
A DunaTiszaDuna-csatornát a második világháborút követő időkben, az ötvenes évek nagy árvizei után kezdték építeni. Fő rendeltetése a víz elvezetése volt, de öntözési és közlekedési célra is megfelelt, mindemellett azonban a csatorna mentén épült üzemek a vizébe ürítették szennyvizüket.
Szenttamás az utóbbi hónapokban-hetekben két dologtól volt hangos: a helységnévtábla körüli huzavonáról, illetve a DunaTiszaDuna-, avagy ismertebb nevén a Ferenc József-csatorna szennyezettségéről.
Tűrhetetlen a bűz
Szenttamáson az Újvidék híd közelében bárki érezheti azt az orrfacsaró bűzt, amely a városon áthaladó DunaTiszaDuna-csatornából árad. De talán ennél is többet elárul a csatorna állapotáról, hogy a partján végigsétálva nem hallani békakuruttyolást.
- Körülbelül tíz-tizenhárom évvel ezelőtt fürödhettünk a DunaTiszaDuna-csatornában, vagy ahogy sokan ismerik, a Ferenc József-csatornában. Akkor még halászni is lehetett benne, mert volt élővilága, mostanra azonban teljesen megsemmisült. Találóbb volna szennycsatornának nevezni ezt a vizet, minthogy hihetetlen bűzt áraszt. Ma reggel se szellőztethettem, olyan irdatlan bűz áradt be az ablakomon - mondja Süge Zsolt szenttamási lakos, aki mindössze 150 méterre lakik a csatornától.
Fenyvesi István szenttamási alpolgármester elmondta, hogy a csatorna szennyezése azóta tart, amióta a partján megjelentek az üzemek.
- Ahogy fejlődni kezdett Verbász, Cservenka és Kúla ipara, úgy vált a csatorna vize mind szennyezettebbé. Időközben számtalan törvényes előírással próbálták elejét venni ennek a folyamatnak, próbálták megfékezni az üzemek szennyvízkibocsátását, azaz elérni, hogy a kanálisba csak a megtisztított vizet, a ,,műszaki vizet” engedjék bele. Mivel sem a tartományban, sem a köztársaságban nem működik hatékonyan a felügyelőség, a vállalatok továbbra is felelőtlenül, következmények nélkül szennyezik a csatornát - mondja keserűen Fenyvesi.
A víz szennyezettsége Szenttamásnál olyan mértékű, hogy még a kezét sem ajánlatos belemártania az embernek, a bűz pedig időnként kibírhatatlan.
- Többféle problémával kell szembesülnünk: az egyik az, hogy folyamatosan szennyezik a csatornát, naponta eresztik bele a tömérdek piszkos, fertőzött vizet, a másik pedig az az üledék, amely felhalmozódott az évek során, és gátolja a hajózást ezen a szakaszon. Valamikor itt cukorrépát és sódert szállítottak, egyszóval több szempontból is hasznára volt az embernek a DunaTiszaDuna-csatorna. Most azonban csak öntözésre alkalmas a vize. Ami azonban a környék lakosainak az életét közvetlenül megkeseríti, az az irdatlan bűz, amelytől szinte nem lehet megmaradni. Az emberek menekülnek az utcákról, kivált, amikor folyik a cukorrépa feldolgozása Cservenkán és Verbászon.
Az érintett községek nem ülnek ugyan ölbe tett kézzel, igyekeznek megoldást találni a helyzetre, de mindhiába, egyelőre tehetetlenek a környezetszennyezőkkel szemben.
- Némi előrelépés azért történt: a cukorgyár egy új víztisztító készüléket helyezett üzembe, az olajgyárnak, a vágóhídnak, a bőrgyárnak azonban továbbra sincs szűrőberendezése.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elmúlt néhány évben több üzem csökkentett kapacitással dolgozik (vagy tönkrement!), így voltaképpen ennek a szomorú ténynek tulajdonítható a szennyezés fokának némi mérséklődése.
- Az előírásokat szigorúan be kellene tartatniuk az üzemeknek, de ehhez a felügyelőség erőteljesebb fellépésére volna szükség. Amíg ez nem történik meg, addig a probléma fennmarad - fejezte be a beszélgetést Fenyvesi István.
A polgárok tiltakoznak
A képviselő-testületben van egy csoport, mely a csatorna szennyezettségének kérdésével foglalkozik. Tagjai csaknem hetente tanácskoznak, és a különböző környezetvédelmi társaságok támogatását is élvezik.
A környezetvédelmi bizottság Dušan Mihajlović vezetésével már eddig is több tiltakozó megmozdulást szervezett, és most is a szennyezés megakadályozása érdekében száll síkra.
- Kezdetben hídlezárással és a csatorna betemetésével próbálkoztunk, később azonban úgy gondoltuk, hogy békésebb eszközökkel kíséreljük meg elérni célunkat. Levelet küldtünk a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek, az illetékes minisztériumoknak, a Vajdasági Vizek közművállalatnak, az illetékes tartományi titkárságnak, a Tartományi Képviselőház elnökének, azonban mindenhol süket fülekre találtunk - panaszolja Mihajlović.
A környezetvédők jelképesen elkezdték a Ferenc József-csatorna betemetését, meg akarták mutatni a szennyezőknek, hogy nemcsak üres szólamokra, hanem tettekre is képesek.
- Azt szerettük volna, ha akciónk nyomán a szennyezett víz visszafolyna azokhoz, akik idáig juttattak bennünket, hadd lássák, milyen problémát okoznak Szenttamás polgárainak. Figyelmeztetésünkkel arra intettük a tartományi és a köztársasági illetékeseket: vegyenek már komolyan bennünket, hisz az itt uralkodó állapot elviselhetetlen. A szennyezett víz különösebb akadály nélkül érkezik Óbecse és Szenttamás községekbe, a csatornából irtózatos bűz árad, eltűntek belőle a libák, a kacsák, a békák, gyakorlatilag teljesen kihalt az élővilága - kesereg a környezetvédelmi bizottság elnöke.
Két hete a cservenkai cukorgyárban üzembe helyeztek egy tisztítóberendezést, nem sokkal később Verbászon is beszereztek egyet, így ez a két gyár immár nem szennyezi tovább a csatornát, a többi azonban igen.
- Általában akkor árasztja el a csatornát a szennyvíz, amikor a cukorgyárakban megkezdődik a cukorrépa feldolgozása, és akkor ezekre a gyárakra fogják a szennyezést - mondja Mihajlović.
A helyzet ismeretében a környezetvédők kénytelenek ellentmondást nem tűrő, nyers eszközökhöz folyamodni, s úgy döntöttek, hogy november elején lezárják a Szenttamás és Verbász közötti autóutat, s ezzel a drasztikus eljárással talán sikerül felkelteniük az illetékesek figyelmét. A helyi víz- és környezetvédelmi bizottságon kívül Óbecse, Kúla és Verbász község is támogatásáról biztosította őket.
- Néhány autóbusznyi embert várunk az említett községekből, hogy együtt mutassuk meg, hogy mindannyian érdekeltek vagyunk a Ferenc József-csatorna körül kialakult probléma megoldásában. Gyakran felteszem a kérdést: az embereknek tömegesen kell meghalniuk ebben a négy községben ahhoz, hogy valaki végre foglalkozzon a problémájukkal? - kérdi Mihajlović, s hozzáfűzi még, hogy választási kampányuk során a politikusok fűt-fát ígérgetnek a csatornával kapcsolatban, de a szavazás elmúltával azt is elfelejtik, hol van Szenttamás, s minden marad a régiben.
- A hatvanas években a csatornában még fürödtek az emberek, sőt, a vize olyan tiszta volt, hogy inni is lehetett belőle - veszi át a szót Bogdanka Đisalov, az idegenforgalmi központ sajtófelelőse. - Sajnos, kínálatunkban nem említhetjük meg a Ferenc József-csatornát, s emiatt bizony nagy bevételtől esünk el. Ha odahatnának az illetékesek, hogy megszűnjön a szennyezettsége, akkor nemcsak nekünk, hanem a községnek is óriási haszna lehetne a turizmusból és a halászatból. Régebben az egész ország területéről érkeztek hétvégenként a turisták Szenttamásra horgászni, üdülni, és ez bizony szép jövedelmet hozott a városnak és a községnek egyaránt.
A csatorna legfőbb szennyezői a verbászi, a kúlai és a cservenkai ipari létesítmények által kibocsátott szerves és szervetlen anyagok. Ha a mezőgazdasági termények feldolgozása során keletkezett szerves anyag kisebb mennyiségben kerülne a csatornába, megfelelő módon lebomolna, de az ekkora mennyiség egyszerűen felhasználja a vízben lévő szabad oxigént, és súlyos környezeti károkat okoz. A csatorna vize a maradék szabad oxigén segítségével nem képes természetes módon megtisztulni, aminek következtében az el nem bomlott anyagok felhalmozódnak, s folyamatosan nagyon kellemetlen kénes szagot árasztanak.
Az utóbbi időben a csatorna menti területek lakosai körében megnövekedett a rosszindulatú daganatos betegek száma, minden valószínűség szerint a víz szennyezettségének a következtében.
- Orvosként kijelenthetem, hogy a csatornában lévő vegyi anyagok és baktériumok különböző fertőző betegségek forrásai lehetnek. Eddig erről még nem készültek kimutatások, további bakteriológiai, kémiai és más elemzések szükségesek ahhoz, hogy felmérjük, valójában milyen fokú is a szennyezés. Széles körzetben nincs olyan veszélyeztetett pont, ahol a csatorna nagyon hosszú szakaszán jelen volnának azok a szennyezett anyagok, amelyek egészség- és környezetkárosodást okoznának. Nyilvánvaló, hogy a polgárokat zavarja a kibírhatatlan bűz, és mindenki szeretné, ha végre megszabadulhatna tőle - mondta lapunknak dr. Brasnyó János szenttamási általános orvos.
A bűz valóban elviselhetetlen Szenttamáson. Néhány órai ott-tartózkodás is elég volt ahhoz, hogy zúgó fejjel, émelygő gyomorral, hányingerrel küszködve, köhögve és prüszkölve meneküljünk az egyre nagyobb környezetvédelmi katasztrófa előtt álló városkából. Az itt uralkodó helyzetet minél hamarabb meg kell oldani, míg nem késő. Akár drasztikus eszközök igénybevételével is.
Nyugaton valamivel okosabbak környezetvédelmi téren, hiszen ott a vonatkozó szabályok betartását szigorúan megköveteli a hatóság, ellenkező esetben súlyos büntetést ró ki a szennyezőre. Most, amikor Szerbia az Európa Unió kapuján kopogtat, fontos volna legalább a legalapvetőbb környezetvédelmi előírásokat betartania... Egyenlőre azonban ennél minden más fontosabbnak látszik számára.