A társadalmi, tudományos és kulturális folyóiratban dr. Kiss Ernő, az Újvidéki Egyetem nyugalmazott tanára tanulmányában a magyar királyi és vallási himnuszainkat mutatja be, melyek a több mint 1000 éves írott történelmünk folyamán születtek. Kónya Sándor okleveles gépészmérnök, középiskolai tanár Bodor Anikó, a vajdasági magyar népzene avatott kutatója, a népzenei mozgalom meghatározó egyénisége előtt tiszteleg A féldallamokról Bodor Anikóval című írásában. Farkas Lajos vallástörténész, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója a horvátországi Drávaszögben található Karancs, Kő és Sepse településeket vizsgálja: „Mindhárom községben a reformátusok vannak többségben, a lelkipásztoruk pedig a sógorom. Így személyesen ismerem sorsukat, közösségeiket, többször módomban volt osztozni örömükben és bánatukban. Csodálatraméltó a bizakodás, ami jellemzi őket, pedig egy kis magyar szigetet képeznek a délszláv nagy tengerben.” Pecze Rózsa, az adai Műszaki Iskola tanára a helyi napsugaras házakat térképezte fel 2018-ban, a tanulmány a Vajdasági Magyar Értéktár részét alkotó veszélyeztetett értékeinkről szól, rengeteg fotóval illusztrálva. Dr. Losoncz Márk, a Belgrádi Egyetem kutatói munkatársa a vágy fogalmával foglalkozik Lévinas filozófiájában, különös tekintettel a metafizikai jellegére. „A lévinasi vágyfogalom nagyban eltávolodik a hagyományos felfogástól. Először, a fogalom terjedelme lényegi módon minimalizálódik. A vágy más filozófiákban átfog minden lehetséges szférát, az ételtől a luxusig, a szexualitástól a hatalomig. Ettől a rugalmas modelltől eltérően Lévinas személyesként kezeli a vágyat, szerepe a Másikhoz való viszonyra van redukálva” — írja. Rácz Ritától, a Szegedi Tudományegyetem doktoranduszhallgatójától A hit- és a hiedelemvilág régészeti lenyomata a Kárpát-medence nyugati felében élő germán népek területén (Kr. u. 6. század) című tanulmányt olvashatjuk. Kurucz Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárosa Kun Andrásnak, a nyilasterror emblematikus alakjának tevékenységéhez közöl adalékokat, a tanulmány olyan eseményekre szorítkozik, amelyek a Kun András ellen folyó eljárás dokumentumain túl más perekhez kapcsolódó tanúvallomásokkal és nyomozati vagy bírósági eljárástól független visszaemlékezésekkel is összevethetőek. Jakusné Harnos Éva, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa tanulmányában Európát, az Európai Unióval kapcsolatos politikai diskurzus egyik kulcsszavát és kulcsfogalmát járja körbe. Dr. Kovács István rendőr őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde Valóság-e a türelmi zóna, vagy csak egy újabb illúzió a hatalomgyakorlás eszköztárában Magyarországon? című tanulmányának középpontjában egy olyan, több ezer éve húzódó társadalmi vita mikroszintű elemzése áll, amely a magyar prostitúció jogi szabályozásából adódó helytelen joggyakorlatra, az alkotmányos és emberi jogok gyakorolhatóságának hiányosságaira irányítja rá a figyelmet. Senka Kažić nyugalmazott szerbnyelv-tanár A könyv világa Topolyán elnevezésű kiállításról ír.

Visszatérve a bevezetőben említett témára, Csere Gábor szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kara Doktori Iskolájának hallgatója a XIX. századi bácskai házasság történetét a kalocsai érseki jegyzőkönyv peranyaga alapján írja meg. Antunovics szolgabíró anyagi támogatásával Szabadi Erzsébet a kalocsai szentszéken válópert kezdeményezett, de Antunovicsnak igazából nem állt érdekében Zsíros István és Szabadi Erzsébet válása, hiába akarták ezt mindketten, ahogyan az sem állt érdekében, hogy a peres felek megegyezzenek egymással… A történet folytatását olvassák el a Létünkben, melynek Mészáros Zoltán a fő- és felelős szerkesztője, és mely az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelenik meg.