Brüsszelben tárgyalt Szerbia elnöke

Aleksandar Vučić szerb elnök pénteken brüsszeli egyeztetései után kijelentette, hogy az új kormány megbízatásának végén, azaz 2024-ben lezárulhatnak az EU-s tagságról folytatott tárgyalások, és reális esélyt lát arra, hogy Szerbia 2026-ig teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. A szerb elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Várhelyi Olivér bővítési biztossal és Miroslav Lajčakkal, az EU Belgrád—Pristina-párbeszédért felelős különmegbízottjával egyeztetett, később pedig Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is fogadta. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy Szerbia uniós közeledésének elengedhetetlen feltétele a párbeszéd folytatása Koszovóval, mert egy, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak megoldást kell találnia a Pristinával folytatott vitában. Az egyeztetés után Vučić arról nyilatkozott, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben már néhány hét múlva változások történhetnek, de előtte még Párizsban részt vesz egy csúcstalálkozón a legnagyobb európai országok képviselőivel, ami szintén kihatással lehet a párbeszéd folytatására, valamint Szerbia EU-integrációs útjának felgyorsítására is. Egyébként a Vučić látogatását megelőző napon Avdullah Hoti, Koszovó miniszterelnöke is járt Brüsszelben, és szintén egyeztetett az unió vezetőivel. Nyilatkozata szerint Koszovónak is érdeke, hogy mihamarabb elkezdődjön a két fél közötti dialógus.

Jövedelmező üzlet lehet a vadászturizmus és a vadtenyésztés

Szerbiában a vadászturizmus kiaknázatlan gazdasági potenciált rejt magában — állapította meg a szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport két társelnöke, Milan Krkobabić vidékfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter és Dragan Škorić akadémikus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia falufejlesztési bizottságának elnöke. Állításuk alátámasztására egy törökkanizsai példát hoztak fel, amikor is a vadászturizmus történetében a világ legdrágább őztrófeáját lőtték ki, melyért egy svájci vadász 14 000 eurót fizetett, továbbá megemlítettek egy monostorszegi esetet is, amikor is egy olyan szarvast lőttek ki, amelynek trófeája elnyerte a világelső címet. Krkobabić rámutatott, hogy a vadászati turizmust szabályozó rendeleteket úgy kellene módosítani, hogy azok a vendéglátó gazdák, a kis mezőgazdasági gazdaságok javát szolgálják. Mint mondta, tény, hogy a vadászturizmus tekintetében Szerbia érdekes úti cél, de az ebből származó bevételek 7-8-szor alacsonyabbak, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, ami egyértelműen jelzi, hogy ez a gazdasági ágazat hatalmas kihasználatlan lehetőséget rejt magában. Javaslata szerint az államnak csökkentenie kellene a vadászterületek nyilvántartásának feltételeit (jelenleg 2000 hektár), egyúttal ösztönözni kellene a vadnyulak, a fácánok és más vadállatok tenyésztését is, valamint lehetővé kellene tenni, hogy a kihasználatlan állami földeket hosszú távon bérbe adják vadászati területek kialakításához.

Csaknem 59 000 dináros átlagbér

Szerbiában 58 932 dinár volt áprilisban az átlagos nettó fizetés, mely nominálisan 7,8 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában, de reálisan csak 7,2 százalékos a növekedés — közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal. A dokumentum szerint az átlagos bruttó fizetés 81 486 dinár volt, mely nominálisan 8 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjához képest, reálisan pedig 7,4 százalékkal. A nettóbér-növekedés a 2020 januárja és áprilisa közötti periódusban a tavalyi azonos időszakhoz képest nominálisan 9,6 százalék volt, reálisan 8, a bruttóbér-növekedés pedig nominálisan 9,8 százalék, reálértéken 8,2 százalék.