A dalművet nagyon szeretem, s az elmúlt évtizedek alatt többször láttam. Mostani megtekintésében két dolog motivált: egyrészt a darabot az Erkel Színházból áthozták a gyönyörűen felújított Operaházba, másrészt nyáron emlékezhettünk meg a német romantika kiemelkedő alakja, E. T. A. Hoffmann halálának 200. évfordulójáról.

Hoffmann igazi polihisztora volt korának, íróként, komponistaként, jogászként és grafikusként szerzett nevet. A sokrétű alkotó Poroszország fővárosában, Königsbergben született, a város Kalinyingrád néven jelenleg Oroszországhoz tartozik, s az enklávé az embargó kapcsán igen gyakran kerül az újságok címoldalára. A metropolisz a poroszok szellemi központjának is számított, s olyan kiváló elméket adott a világnak, mint Immanuel Kant. Hoffmann édesapja udvari törvényszéki ügyvédként dolgozott, s a jogi pályán fiának is fényes jövőt jósoltak, de egy csínye örökre tönkretette karrierjét. Egy fényes estélyen a jelen lévő nobilitásokról gúnyrajzokat készített, amiből nagy botrány kerekedett, és felettesei egy lengyel porfészekbe száműzték.

Hoffmann (Berlini Városi Múzeum)

Kortársai Hoffmannt örök békétlennek tartották. A porosz társadalom anomáliáit, a polgári társadalmat rémálomnak tekintette, s a maga módján menekült belőle. Nemegyszer a múltban vagy a mesék világában talált megnyugvást. A mesékben szürreális gondolatait vetette papírra. Leghíresebb műve, a Diótörő és Egérkirály igazi horror: a pozitív oldalt a bábu, Diótörő képviseli, míg a gonoszt az Egérkirály testesíti meg. Alexandre Dumas is feldolgozta az alaptémát, egy kicsit finomítva a szörnyűségeken. A darab 1892-ben Csajkovszkij balettjével indult világhódító útjára A diótörő címmel. Magyarországon a táncjáték karácsony idején mindig feltámad, az Operaházba már hónapokkal az ünnep előtt — horribilis áron — elkelnek a jegyek, a Müpában óriásbábuk keltik életre az álomtörténetet, s a Szegedi Kortárs Balett előadását is ugyanitt láthatta korábban a közönség. A filmfeldolgozások száma is tekintélyes, s egy magyar musical is született a témában.

Ugyancsak ismert hazánkban Hoffmann Az arany virágcserép című romantikus kisregénye. A téma ezúttal is valóságon túli: Anselmus diák, a főhős számtalan kalandot él át, mígnem megleli a boldogságot. A mű öt fordításban is megjelent az elmúlt száz évben Magyarországon, legutóbb 2017-ben.

A Hoffmann meséi című opera a szerző három novelláján alapul: az első felvonás alapja a Homokember, a másodiké a Mese az elveszett tükörképről, a harmadiké pedig a Rat Krespel című elbeszélés.

Offenbach nagy formátumú művet alkotott. A mesevilágot és az abszurdumot ötvöző opera énekesek, rendezők, zeneigazgatók számára egyaránt jutalomjáték.

Königsberg (Wikimedia)

A diótörő, Müpa, 2017—2018 (Nagy Attila felvétele)