A 3. lapszámban a kiadvány szerkesztőbizottsága külön figyelmet szentel Szőke Anna néprajzkutató születése 70. évfordulójának. Raffai Judit néprajzkutató „Képzelőerőnk nem ismert határt” című munkájában részletesen ismerteti velünk Szőke Anna pályájának állomásait és a fontosabb publikációit. A folytatásban az Identitás, mentalitás című fejezetben Verebélyi Kincső a XIX. századi észak-bácskai identitáskonstrukciókat vizsgálja a tanulmányában. Dr. Klamár Zoltán etnográfus-muzeológus kishegyesi példákkal mutatja be, hogy egy faluközösség miként tudja újrakonstruálni és birtokba venni a nemzeti múlthoz kötődő lokális múltat. Egy nagyon érdekes szöveggel találkozik az olvasó Voight Vilmos által, aki a magyarországi Hajós (németül Hajosch) nevű kétnyelvű településsel kapcsolatos kutatásokat gyűjtötte össze. Dr. Tóth-Glemba Klára, a politikai tudományok doktora a kulturális intelligencia és a néphagyomány kapcsolatáról szóló gondolatait osztotta meg az olvasókkal. A Népi vallásosság, egyházi hagyaték fejezetet dr. Silling István érdekes tanulmánya indítja, melyben a nyugat-bácskai közösségi fogadalmi szokásokat járja körül. Dr. Korhecz Papp Zsuzsanna színes fotókkal is szemlélteti a Délvidéken található Mária-kegyképeket. Beszédes Valéria Vajdaság katolikus közösségének a barokk kori egyházi kulturális hagyatékáról ír a tanulmányában. A 3. lapszámot Bárth János munkája zárja, mely az Ószivác magyarságának vallási küzdelmei a XIX. század első felében címet viseli.

A 4. lapszám Németh Ferenc szövegével kezdődik, melyben bemutatja a titeli magyar lapot, a Csajkást, melynek első száma 1908-ban jelent meg. Silling Léda a bánáti vásárok múltjáról és jelenéről készített érdekes kutatást. Egy fiatal alkotógárda — Bakos Réka, Csuvárdity Tamara, Fehér Viktor, Szalai Lilla — 2017 nyarán egy tanulmányúton vett részt Dél-Bánátban, és az azzal kapcsolatos megfigyeléseiről írt a kiadványba, hogy Székelykevén a település különféle etnikai csoportjai hogyan jelenítik meg a saját nemzeti indentitásukat a lakodalomban. A csókai és a környékbeli gyermekdalokból Kónya Sándor állított össze egy csokorra valót. Egy nagyon érdekes megközelítést olvashatunk Bokonics-Kramlik Márta jóvoltából, aki az I. világháborút vizsgálja mint a család életét és működését befolyásoló tényezőt. Nagy Abonyi Ágnes beszámolt a zentai Városi Múzeumnak a XX. század tisztálkodási kellékeit bemutató hagyományos néprajzi kiállításáról, Csorba Béla pedig a mesékről szóló véleményeket vetette papírra. Cs. Tóth Gabriella az Új Hírek című zombori napilapban megjelent tudósítások alapján a Délvidéken 1936-tól kibontakozó Gyöngyösbokréta történetéhez nyújt adalékokat. Vázsonyi Csilla a Képes Ifjúság hasábjain megjelenő, a hagyományőrzéssel kapcsolatos cikkeket dolgozta fel. A kiadványt egy könnyed, ám annál színesebb szöveg zárja, mely a székelykevei lakodalmi szokásokat jeleníti meg Papp Mária jóvoltából.

A nyitókép Pecze Rózsa felvétele