home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Dr. Rehák Lászlóra emlékeztek
Kartali Róbert
2019.12.22.
LXXIV. évf. 51. szám
Dr. Rehák Lászlóra emlékeztek

Huszonöt éve hunyt el dr. Rehák László egyetemi tanár, a Magyar Szó egykori főszerkesztője, a Forum Könyvkiadó alapító igazgatója, a Létünk folyóirat elindítója. Szabadkán, egykori családi házában végakarata szerint egyetemistakollégium működik, itt emlékeztek meg róla tanítványai, valamint a diákotthon egykori és mostani lakói.


A szerző felvételei

A Rehák László által alapított Magyarságkutató Tudományos Társaság jelenlegi elnöke, dr. Molnár Irén egyetemi tanár, Rehák egykori diákja és későbbi kollégája rövid előadást tartott a tanár úr életéről és kimagasló életpályájáról.

Rehák vallásos családba született, de kommunista elvekkel nőtt fel. Volt idő, amikor aktívan politizált. Doktori munkája megvédéséig a kelleténél nem vallott nagyobb színt magyarságából, majd ’64-ben megírta disszertációját Kisebbségek Jugoszláviában címmel. Erre felfigyelt Kádár is, és ezzel a könyvvel ment Ceaușescuhoz tárgyalni az erdélyi magyarok helyzetéről, valamint felfigyelt rá a szlovén Edvard Kardelj is, akivel elérték azt, hogy az ország alkotmányába a kisebbségi jogok egyéni helyett kollektív jogként kerüljenek be. Folyékonyan beszélte az angolt, a németet és a franciát is, ezért nagykövet is lehetett volna, de végül nézetei miatt ezt megtagadták tőle. A Híd folyóiratban megjelent egy cikke, melyben megírta, hogy ne patronálják Belgrádból a Jugoszláviában élő kisebbségeket. Ezért fejét akarták venni, és menesztették minden funkciójából. Ezután lett tanár Szabadkán. A szerbek szemében nacionalista volt, a magyarok szemében kommunista. Mindez hidegen hagyta, később jelen volt a VMDK, majd a VMSZ alapító ülésén is. A szabadkai Közgazdasági Karon ő kezdeményezte, hogy legyen magyar nyelven is oktatás. Diákjaitól megkövetelte a teljesítményt, és ahogy dr. Molnár Irén fogalmazott, mellette nem lehetett nem ledoktorálni. Idősebb korában magyarságkutatással foglalkozott.

Akaratához hűen a kollégiumot második felesége, Rehák Pósa Rózsa 1996-ban hozta létre, miután az első házasságában született három gyereke lemondott örökségéről, így az egykori Rehák-házban évről évre 18 magyar hallgató lelhet otthonra (volt idő, amikor 24-en is laktak itt). A kollégium működéséről Cékó Krisztina, a Dr. Rehák László Alap igazgatóbizottságának elnöke beszélt, Sziveri Júlia és Jenei Német Gizella, a kollégium korábbi nevelői pedig visszaemlékeztek a diákokkal töltött évekre.

A kezdetekben elsősorban a szórványtelepülésekről érkező magyar egyetemisták kerülhettek be ide, mára azonban minden magyar anyanyelvű hallgató pályázhat, aki Szabadkára jön továbbtanulni. A kollégiumban öt szoba, egy könyvtár, egy konyha és három fürdőszoba áll a fiatalok rendelkezésére, a bentlakás 3400 dinárba kerül. A diákotthon megalakulása óta 136 lakója volt, közülük 86-an szereztek oklevelet. Az intézmény koedukált, tehát vannak itt fiúk is, és lányok is, így nem csoda, ha szerelmek is szövődnek. Már egy házasság is köttetett az itt lakók között, akik ebben a házban ismerkedtek meg egymással.

A kollégiumot a róla elnevezett Dr. Rehák László Alap működteti Szabadka Önkormányzatának segítségével. A megemlékezés a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásának köszönhetően valósult meg.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..