Kappadókiai Dorottya a keresztényüldözés szűz mártírja. A tegnapi napon ünnepelt Szent Ágota sorstársa volt. Őt is rossz erkölcsű nők között próbálták meg rávenni, hogy megtagadja hitét. De Dorottya hatására ezek a nők megtértek. Mialatt a vesztőhelyre vitték, egy férfi azzal csúfolta, hogy küldjön majd rózsát és almát, ha a mennybe ér. Aznap délután egy égi gyermek küldönc érkezett a férfi házához három almával és egy csokor rózsával.
Ágota, Dorottya és Julianna időjósló hármast alkot. A népi hiedelmekben gyakran összemosódik e három nap. Ha Dorottya locsog, akkor Julianna (február 16.) kopog. De ha mégsem jönne meg a jó idő, akkor majd Zsuzsannára (február 19.) biztosan ideér: ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna majd tágítja. A juhászok örültek a Dorottya-napi esőnek, mert akkor bőséges tejhozamra számíthattak.
Dologtiltó nap volt a mai. Az asszonyok nem varrhattak e napon, nehogy megfájduljon az ujjuk. A várandósok, a szülő nők és a szülésznők kérték segítségét a könnyű szüléshez. Rajtuk kívül a bajban levők, a szegénységben szenvedők és a hamisan megvádoltak is a mai ünnepelthez fohászkodtak.
A rózsa- és almacsoda emlékére a virágárusok, a kertészek és a gyümölcsészek választották védőszentjüknek. A szentképeken almát és rózsát tart a kezében, ruházata egyszerű, tiszta, szűzies.
![]()