Megpróbáltam bemutatni a vidéket, melyhez a tartásom kötődik — fogalmazott az alkotó a filmbemutató után.

Csodáljuk a Tarcal-hegy fölékszerezett magasságát, ahogyan a zöld vadon, a bőrünket megérintő záporok, a virágpor, az égi illatoktól duzzadó szőlőszemek, a mészkőbányák, a sugaras reggelek a hegy jelenlétébe olvadnak szeptember havában (részlet a film narrációjából).

— Szerém földrajza, múltja bortörténeti szemszögből érdekelt bennünket. Sagmeister Ernő és Maurer Oszkár borászok kalauzolásával ismerjük meg Szerémséget, mely különösen a szőlő- és borkultúrájáról ismert. A szerémi bor a középkorban világhírnek örvendett, s a török korig a magyar királyság legelső borának számított. A borászok szeretnék a magyar borok egykori hírét visszaadni, újra naggyá tenni. A visszatelepített őshonos fajtákat organikus módon művelik. A Tarcal-hegyen található dűlőben Sagmeister Ernő otthon érzi magát, és elmondja: „Nem az a célunk, ami másoknak van, mi Szerémséget akarjuk létrehozni.”

A szerémi borvidék (részlet a dokumentumfilmből)

A bácsi vár. Romokban heverve, felaprózódva áll előttünk. Egy darab középkor. Egy darab középkori költészet. Szép és erős. S ez az, ami a legnagyobb vonzerőt gyakorolja ránk. Amikor szeszélyes játékkal táncol az árnyék, ilyenkor élnek a vár falai (részlet a film narrációjából).

— Nagy kihívás volt számomra felkészülni a bácsi királyi és érseki lovagvár, valamint a bácsi ferences rendi kolostor terjedelmes történelméből, egyúttal kimazsolázni a legizgalmasabb részeket és megtalálni az összefüggéseket a szövetek között. Mindenképp kihívás volt huszonöt percbe összegyúrni a vár és a templom összefüggő történetét úgy, hogy egy izgalmas film legyen belőle. Nagy Tibor történész is kiemeli, hogy „a kolostor minden egyes négyzetméterén több száz év — az egész bácsi történelem — van tömören, zanzásítva elmesélve”.

A bácsi vár (részlet a dokumentumfilmből)

A réges-régi templomok ellenálltak a századoknak. A múlt csodálatos ékszerei kincseket rejtegetnek magukban, amiket ki kellene bányásznunk, mert a jövőnk függ tőle (részlet a narrációból).

— Az aracsi templom egy rom a pusztában. Igyekeztem úgy bemutatni, hogy az emberek ne romként tekintsenek rá, hanem Raffay Endre művészettörténész útbaigazításának köszönhetően értelmezzék is a falakat, a maradványokat. Raffay ekképpen fogalmaz a filmben: „Az épület még sok megválaszolatlan kérdést tartogat a szakember számára is. A változó fényviszonyok felhívják a figyelmet a rejtett részletekre… Ezek akár az építéstörténettel, akár az épület pusztulástörténetével is összefügghetnek.” Bicskei Zoltán filmrendező pedig azt mondja az aracsi pusztatemplomról szóló filmben, hogy az emberek éppen ennek a mindentől távol levő romnak a hívását hallották meg: „Érezték, ez az a hely, amelynek csöndje valamiféle erőt, védelmet ad.”

Aracsi templom

A három egyenként huszonöt perces dokumentumfilm elkészítését a magyarországi Agrárminisztérium Hungarikum Bizottsága támogatta.

— Az emberek egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a középkori épített örökségünk és a természeti környezetünk felé. Filmsorozatunkban arra törekedtünk, hogy érzékelhetővé váljék ennek a „kisvilágnak” az inspiratív ereje. Ahogyan kameránkkal utánuk mozdulunk, hajolunk, madártávlatból fényképezünk, meglepő magasságból szemlélődünk, ahogyan valójában bemutatjuk az aracsi pusztatemplomot, a bácsi érseki és lovagvárat, valamint a szerémi borvidéket, ezen a vizuális, de egyúttal költői síkon rajzolódnak ki középkori értékeink. Ismeretterjesztő filmekről van szó, de nagyobb hatókörűeknek szánjuk őket, a prózaiság mellett líraibbnak. A dokumentumfilmek képi világa, a szereplők elbeszélései, vallomásai, a lírai narráció, a mondák becsempészése a sokágú megközelítésnek hódol, és folyton változó, színes képet mutat. A film zenéjét Bakos Árpád szerezte, aki véleményem szerint ebben a három témában is sok új színre és hatásra talált. Sorozatunk dokumentumfilmjei alapjában vizuális jeleket hoznak létre, szinte az „eredeti” hatást érik el. Egyúttal megbízható információkat is nyújtanak a nézőknek azzal, hogy a szereplők ismeretét igyekszünk kiaknázni. A személyes interjúk által nemcsak az épület történetéről, hanem egy-egy kor kikristályosodott kultúrájáról is képet kapunk. Valamennyi szereplő hoz egy újabb történetet, mozzanatot, színt, egyéni hangot.

Forgatás az aracsi templom előtt

A film operatőre Csubriló Zoltán és Kovács Róbert, vágója Masa Attila, zeneszerzője Bakos Árpád, narrátora Hajdú Tamás, a szaktanácsadó Fehér Viktor, a producer pedig Iván Attila.

— Kimondhatatlan kihívás és öröm önmagában jó dokumentumfilmet készíteni. Úgy vélem, egy jó alkotáshoz létre kell jönnie a kölcsönös bizalomnak a készítők között, és akár már az előforgatáson a szereplőkkel is. A forgatás ezúttal olyan jól alakult, hogy a stáb alkotókedvét is sikerült feltüzelni, motiválni. Sajátos kettősség jellemzi ezt a szakmát: egyszerre kell önállónak lenni, valamint együttműködni a rendezővel, akinek az elképzelése, koncepciója — és nem utolsósorban az élet fordulatai — mentén teremtik meg az operatőrök a film vizuális világát.

És hogy miért van szükség a dokumentumfilmekre itt, Vajdaságban? Fejős Csilla rendező Tamási Áron után szabadon így fogalmazott: azért, hogy otthon legyünk bennük. A bemutatón nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak az alkotók. A film sokak érdeklődését felcsigázta, mint mondták, újra kedvet kaptak hozzá, hogy ellátogassanak ezekre a helyekre, aki meg nem járt ott, azért szeretne eljutni. Tegyenek így önök is!

Az alkotók csapata a filmbemutatón (fotók: A Cinema Filmműhely felvételei)