Závogyán Magdolna elmondta, hogy egyre több iskola is képviseli ezt egyenruhájában, és sokan ráébredtek arra, hogy mind minőségi, mind esztétikai szempontból érdemes költeni különleges lakástextilekre, dísztárgyakra. Ezt a folyamatot katalizálja a fesztivál – húzta alá.

Fotó: MTI/Lehoczky Péter

Hozzátette, örömtelinek tartja, hogy a rendezvény idei fókuszában a szakrális textilek is megjelennek, melynek célja a templomok, imaházak és a szertartásokhoz kapcsolódó textíliák megújítása.

„Minden egyes finom anyag, nemes textília, káprázatos szín és forma, lenyűgöző motívum, öltés, szál és csomó összeköt bennünket: ősöket, generációkat, tájegységeket, közösségeket, szíveket és lelkeket" – jelentette ki.

Závogyán Magdolna hangsúlyozta, a kulturális kormányzat számára a népi kézművesség kitüntetett támogatása nem pusztán elvárás, hanem nemzetstratégiai ügy: a„ nemzeti identitás, a közösségi önbecsülés és a kulturális önrendelkezés kifejezése".

A Kárpát-medencei Népi Textilfesztivál alkotásai az államtitkár szerint megmutatják: a népi motívumok képesek a XXI. század emberének hétköznapjaiba beköltözni lakástextilként, hagyományos és újragondolt viseletként vagy ünnepi díszként. Mindez pedig a XXI. század számára is érvényessé, értelmezhetővé teszi a népi textilművészetet – közölte.

Az államtitkár szólt arról, hogy a kalocsai, matyó vagy békési motívumok nem egyszerűen formák és technikák, „egy-egy közösség világlátását hordozzák és az ember szépség és rend iránti elemi igényét jelenítik meg".

A hímző-varró-szövő lányok és asszonyok a legsúlyosabb történelmi válságok, nélkülözések közepette sem elégedtek meg pusztán a funkcionalitással; mindig belecsempésztek a textilekbe valami megkapó szépséget, egyediséget, örömüket, bánatukat – emlékeztetett.

A fesztivál célja, hogy bemutatkozási és tanácskozási lehetőséget biztosítson mindazon közösségeknek és egyéni alkotóknak, akik a Kárpát-medence népi textíliáival – csipkével, hímzéssel, nemezzel, szövéssel és viselettel – foglalkoznak.

A fesztiválhoz kapcsolódó konferencián hazai és külföldi alkotókkal, műhelyekkel, valamint a népi textíliák kortárs alkalmazásának legújabb törekvéseivel ismerkednek meg a résztvevők.

A Kárpát-medence egyik legrangosabb iparművészeti felhívására kétszáznál több pályamunkát küldtek az alkotók. Tizenhárom tagú zsűri válogatta ki a díjazott, illetve a kiállításon helyet kapó viseleteket, szőtteseket és szakrális szőtteseket, amelyeket a Munkácsy Mihály Múzeumban és a Békés Megyei Könyvtárban állítottak ki.