Vajdaság évszázadok óta áhítozik az autonómiára — mondta Pásztor István, a tartományi parlament elnöke Karlócán. 165 évvel ezelőtt ebben a szerémségi városban kiáltották ki Vajdaságot.
A térség népeinek történelme, kultúrája és hagyományai közös értékeken alapulnak — emelte ki Pásztor. A forradalmi 1848—49-ben Vajdaság alkotmánytervezetét a nemzeti tolerancia szellemében állították össze. Az alaptörvény vázlata szerint minden állampolgár egyenjogú, szabadon gyakorolhatja vallását, illetve a közigazgatásban minden itt élő nemzet hivatalosan is használhatja nyelvét — tette hozzá a tartományi parlament elnöke.
— Vajdaság mindig ápolta autonóm hagyományait. A májusi közgyűlést követően területi és politikai közösségként először építették ki a tartomány infrastruktúráját. Ennek hosszú távú hatása volt a teljes körű fejlődésre, mert Vajdaság a vajdával az élen egyedülálló királyságként egy egész évtizedig saját intézményrendszerrel, közlönnyel és útlevéllel rendelkezett.
Bojan Pajtić, a vajdasági kormány elnöke szerint Karlóca jelentős színhelye a szerb történelemnek. Békét írtak alá a városban, itt tartották a májusi kongresszust, továbbá könyvtárakat, nyomdákat és kórházat létesítettek a településen.
Belgrád és Karlóca az ünnepség alkalmával együttműködési nyilatkozatot írt alá.
