home 2024. június 14., Vazul napja
Online előfizetés
Disznóvisításos Szent András
Tóth Lívia
2023.11.30.
LXXVIII. évf. 48. szám
Disznóvisításos Szent András

A hagyományok szerint a disznóvágás ideje Szent András napján — akit Disznóölőnek is neveznek —, vagyis november 30-án kezdődött, és egészen a farsangi időszak végéig, azaz a torkos csütörtökig tartott, mert a nagyböjt idején már tilos volt ezzel foglalatoskodni.

Az idén november 30-a csütörtökre esik, de jó tudni, hogy kedden, pénteken és vasárnap, valamint újholdkor nem tanácsos disznót ölni, mert a régiek úgy vélték, férges lesz a hús. Ha december 29-én történt meg a disznótor, akkor a sertés zsírjából eltettek, és gyógyításra használták fel — ez volt a tamásháj. Ezt a tevékenységet nem véletlenül időzítették a téli időszakra, hiszen ekkor már elég hideg az időjárás ahhoz, hogy a hús ne romoljon meg, hiszen annak hónapokig ki kellett tartania.

A családok életében fontos közösségi esemény és élmény volt a disznóvágás. Az emberek örömmel készültek rá és vettek részt benne. Mindig előre összehangolták, melyik családban mikor lesz esedékes, hogy a munkában és a mulatságon mindenki részt tudjon venni. Az esti disznótorban pedig, mely általában hajnalig tartott, csak az jelenhetett meg, aki napközben is segédkezett. A disznótoros vacsora általában tyúkhúslevessel kezdődött, melyet töltött káposzta követett, majd érkezett a sült kolbász, a sült hurka, a pecsenye, a sort a szilvalekvárral töltött hájaskifli és a rétes zárta.

Nem úgy, mint manapság, amikor sokszor már csak turisztikai programként tartjuk számon ezt az eseményt. A hétvégén is több településen szerveztek ilyen rendezvényt, például Adorjánon, ahol Hurka- és Kolbászfesztiválnak nevezik, vagy Tiszaszentmiklóson, Kúlán… A jófajta pálinka, a finomságok és a forralt bor kóstolgatása közben bizonyára szóba kerültek a régi szokások is, a kántálás, a vacsora közbeni tréfálkozás… De ezekre már a mostani, idősebb generáció is a gyermekkorából vagy szájhagyomány útján terjedő történetekből emlékszik.

Bizonyára nagyon sokan látták Bacsó Péter A tanú című filmjét, és emlékeznek a disznóvágásos jelenetre. Magyarországon ugyanis az 1950-es években tilos volt engedély nélkül ilyesmit tenni, valamint bizonyos mennyiségű húst, zsírt be kellett szolgáltatni, ezért gyakran folyamodtak a családok az úgynevezett feketevágáshoz. Szabó Magda Disznótor című regénye főleg az emberi kapcsolatokról szól, de a cselekményben fontos szerepet kap a címben jelölt eseményre való felkészülés.

Sokkal vidámabb hangulatú Petőfi Sándor Disznótorban című verse, melyben egyebek között azt kívánja, hogy „Hosszan nyúljon, mint e / Hurkaszál, / Életünk rokkáján / A fonál.”


Forrás: Wikipedia

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..