Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Szerbiának meg kell változtatnia a diszkriminatív kárpótlási törvényt. Véleménye szerint a jogszabály a szerb alkotmánnyal is ellentétben áll, jóllehet Szerbia az EU-hoz kíván csatlakozni.
''Ha az Európai Unióhoz kíván csatlakozni Szerbia, akkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a jogszabályt meg kell változtatnia” -- jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Németh üdvözölte azt az álláspontot, amelyet Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa a törvénnyel kapcsolatban kifejtett. Az államtitkár tájékoztatása szerint a biztos úgy foglalt állást, hogy megengedhetetlen a diszkrimináció, és elvárható a törvény előtti egyenlőség gyakorlása.
''Úgy gondolom, hogy sajnálatos módon ennek nem felel meg a szerb kárpótlási törvény, hiszen a magyar közösséget kollektíven diszkriminálja”, nem adja meg a lehetőséget, hogy a magyarok a többi szerb állampolgárhoz hasonlóan részesüljenek a kárpótlásból -- jelentette ki a külügyi államtitkár. Németh korábban a törvényről azt mondta, hogy a jogszabály mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekeszti a kárpótlásból.
Az államtitkár azonban reményét fejezte ki, hogy Szerbia az elkövetkező néhány hónapban -- még az előtt, hogy az Európai Tanács decemberben a szerb uniós tagjelölti státusz megadásáról dönthet -- megtalálja a módját a törvény megváltoztatásának. Az államtitkár kijelentette: egy diszkriminatív törvényt nem lehet diszkriminációmentesen alkalmazni, így nem lehet eltekinteni a törvény megváltoztatásától.

Az LMP szerint a szerb kormány a múlt foglya

Az LMP a szerb köztársasági elnök által aláírt kárpótlási törvény elleni jogi fellépésre biztatja a szerbiai parlament magyar képviselőit, a Vajdasági Magyar Szövetséget és a magyar kormányt. A hatályba lépő törvény ugyanis továbbra is megbélyegzi a vajdasági magyarokat, és megerősíti a kollektív bűnösség elvét.
Az LMP sajnálatosnak tartja, hogy Boris Tadić szerb köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely nagyrészt kizárná a délvidéki magyarságot a második világháború után kisajátított vagyon visszajuttatásából és a kárpótlásból.
A Lehet Más a Politika bízott abban, hogy a szerb parlamenti többség elveti a törvénynek a kollektív bűnösségre vonatkozó részét, és nem megy szembe az Európai Unió értékeivel, irányelveivel. A szerb kormány azonban továbbra is a múlt foglya -- ezért hozta meg ezt a szégyenletes döntést, amelyről ráadásul az a téves meggyőződése, hogy az ország uniós felzárkóztatását segíti.
Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét és a szerbiai parlament magyar képviselőit is arra biztatja az LMP, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulva küzdjenek az igazságosság helyreállításáért.
A Szerb Köztársaság számára fontos diplomáciai kapcsolatot képvisel Magyarország, mert az uniós csatlakozási folyamatban kiemelten számítanak a magyar kormány támogatására. Az LMP ezért ismételten felszólítja a magyar kormányt, hogy diplomáciai befolyását felhasználva tegyen lépéseket a vajdasági magyarokat ért megkülönböztetés ellen, és hívja fel az Európai Bizottság figyelmét Szerbia diszkriminatív döntésére.