home 2024. március 03., Kornélia napja
Online előfizetés
Dekonjunktúra a vajdaságiak szemével
Kartali Róbert
2020.05.07.
LXXV. évf. 19. szám
Dekonjunktúra a vajdaságiak szemével

A világjárvány nem csupán egészségügyi értelemben fertőzött, mellékhatásként a világgazdaságot is térdre kényszerítette. Egyes gazdasági ágakat a vírus szinte megsemmisített, különösen az idegenforgalmat és a vendéglátóipart.

Közben a világ kormányai különféle csomagokkal álltak elő, hogy mentsék, ami menthető. Ennek ellenére a legnagyobb gazdaságokra drámai zuhanás vár, bizonyos elemzések szerint a krízis valójában még csak most indul, de már eddig is több 10 millió ember maradt munka nélkül. Szerbiában is megugorhat a munkanélküliségi mutató, hiszen a vírus berobbanásakor egy hét leforgása alatt csaknem 400 000 ember, köztük rengeteg frissen munkanélkülivé vált vendégmunkás tért haza Nyugatról. A szakácsok, pincérek és takarítók munkája az elsők között szűnt meg a járványhelyzet hatására. Kíváncsiak voltunk rá, hogy vajon hazánk szülöttei, akik már hosszú évek óta külföldön élnek és dolgoznak, most mit tapasztalnak célországukban, hogyan változtak a munkakörülményeik, hogyan érintette őket a világjárvány.

— Nagy-Britanniában is, ahogyan egész Európában, szinte minden leállt, bezártak a boltok, a bevásárlóközpontok, a barkácsáruházak és a vendéglátóipari egységek — emelte ki lapunknak György Gábor kényszerszüneten levő séf az angliai Chelmsfordból. Mint mondta, a kormány ígérete szerint azok a munkavállalók, akik nem tudtak dolgozni a járvány miatt, megkapják fizetésük 80 százalékát, legfeljebb 2500 font értékig. A kifizetések dátumát azonban még nem tudják, így sokukban felmerült a kérdés, hogy mikor kapják meg ezt a támogatást. — Több ezer vállalat várja az állam pénzügyi segítségét. A vendéglátóipari cégek még egy hónapig biztosan nem nyitnak ki, viszont az ételkiszállítással is foglalkozó éttermek működhetnek. A gazdaság nagyon megszenvedi ezt a bezártságot, ráadásul a Brexit is itt van a nyakunkon, abból sem tudjuk, hogy jön ki majd az ország. A boltokba nem engednek be egyszerre sok embert, de szinte mindenki heti bevásárlást tart. Próbálják betartatni a 2 méter távolságot, de a többség sajnos nem vesz tudomást a járványról. Szinte alig látni valakit, aki maszkot és kesztyűt visel. Senki sem tudja, mikor állhat vissza az élet a normális kerékvágásba, de mindenki reménykedik, hogy júniusban minden megnyithat, még ha szigorított egészségügyi szabályozások között is — zárta szavait Gábor.


Szalai Attila illusztrációja

— Anglia egy gazdag ország, védőfelszerelésben mégis hiány van, és a kórházak sem készültek fel a járványra. Bár nyíltan nem mondták ki, de úgy tűnik, a kormány inkább a gazdaságot óvja — emelte ki beszélgetésünk során Fábián Árpád, aki az egészségügyben kezdte pályafutását a szigetországban, Eastbourne városában. Ő már munkahelyet váltott, de felesége továbbra is az egészségügyben dolgozik. — Mi tudjuk, mi történik, de az itteni emberek már nagyon régóta jól élnek, és mintha semmi rosszról nem akarnának tudomást venni — tette hozzá Árpád.

Ausztria már túl van a nehezén, és lassan feloldja a korlátozó intézkedéseket. Kemény László az ausztriai Welsben, egy szállítmányozócégnél dolgozik. Kiemelte, hogy jelen helyzetben a kamionsofőrök még inkább nélkülözhetetlenek, most is rendesen dolgoznak, és teljes bért kapnak.

— Itt eddig csak azok maradtak állás nélkül, akik szezonális munkát végeztek, illetve nem volt állandó munkaszerződésük. Akiknek a munkaadója kénytelen volt kényszerszünetet tartani, azok sem maradnak jövedelem nélkül, az állam kisegíti őket. Bevezették a rövidített és a csökkentett munkaidőt, ennek az a lényege, hogy a munkavállalók bruttó jövedelmének nagyságától függően megkapják nettó fizetésük 80, 85, illetve 90 százalékát az államtól. Így remélhetőleg kevesen veszítik el a munkahelyüket, az emberek nem maradnak fizetés nélkül, és nincsenek arra kényszerítve, hogy most használják ki az idei évi szabadságukat. Az is szóba került, hogy a kormány 1000 euró bónuszt ad majd azoknak, akik végigdolgozták ezt az időszakot, de ez még kérdéses.

— Bécsben sok minden bezárt, de az alapszükségleteket kielégítő üzletek nyitva vannak — mesélte Beszédes Tibor és menyasszonya, Betti. Elmondásuk szerint az este 7-től reggel 7-ig tartó kijárási korlátozás miatt nem keletkezett pánikhangulat, hiszen a korlátozás a nyilvános helyekre vonatkozik. Lehetőség van egészségügyi sétára, illetve a szabad levegőn való tartózkodásra is. Ugyanezt erősítette meg György Zoltán is, aki buszsofőrként dolgozik Sankt Pölten városában. Mint mondta, a tömegközlekedés nem állt le, de ritkították a járatokat, és a jegyet már nem lehet a buszon megvásárolni. A sofőrök védelme érdekében pedig az utasok nem közelíthetik meg a vezetőfülkét. Hozzátette, hogy a járvány miatt a mindennapi élet nem sokat változott, a kisebb szigorításokat az emberek becsületesen betartották. 

Lengyelország fővárosából Budai Attila küldött helyzetjelentést, aki egy logisztikai cégnél dolgozik. Elmondása szerint a varsói irodájukban március 13-án volt az utolsó munkanap, azóta otthonról dolgoznak.

— Ugyanazon a napon zártak be a bölcsődék, az óvodák és az iskolák is. A többi V4-országhoz képest a lengyel kormány később vezette be a korlátozásokat. A parkokat, az erdőket meg a Visztula-parti sétányokat lezárták, illetve a tömegközlekedésben és az üzletekben korlátozták az emberek létszámát. Április közepén feloldották ezt, újra ki lehet menni a parkokba, az erdőkbe és a sétányokra, viszont a játszóterekre nem. A lakás elhagyása esetén pedig kötelező maszkot viselni.

Budai azt is hozzátette, hogy a helyi sajtó arról cikkezik, hogy egyes cégek kihasználták a helyzetet, és ennek ürügyén csökkentették a foglalkoztatottak létszámát.

— A járvány megbénította az idegenforgalmat, ezzel együtt a vízi turizmust is — tudtuk meg Bosnyák Ferenc hajóskapitánytól, aki egy Svájcban bejegyzett hajózási vállalatban dolgozik. A cég minden folyami és tengeri turistahajója kényszerpihenőn van. Ferenc Bécsben, a Freudenau kikötőben veszteglő folyami hajók egyikén teljesít szolgálatot. Mint mondta, az egyébként 190 turistát és 50 fős személyzetet szállító hajón most egy kapitány és egy gépész tart ügyeletet a megszokott beosztással, azaz 4 hetet töltenek a hajón, 4 hetet otthon. — Akik a hajókon ügyelnek, azok megkapják a teljes fizetésüket, a kényszerszabadságon levők juttatásának 80 százalékát pedig a svájci állam téríti meg. A kikötött hajókat most felkészítjük, hogy a helyzet javulásakor indulásra készen álljanak. Ez talán július végén esedékes, de vannak olyan hajózási társaságok, amelyek már egész évre lemondták az utazásokat.

Málta nem csupán a turisták, de a külföldi munkavállalók körében is közkedvelt célpont. Az 500 000 lakosú szigetországban évente mintegy 2,5 millió ember üdül. Az idegenforgalom mellett az online szerencsejáték és az ingatlanpiac is fontos iparágnak számít. A turizmus összeomlása miatt azonban szállodák és éttermek zártak be, vannak, melyek talán soha többet nem nyitnak ki, ezért honfitársaink közül elég sokan, szerbek és magyarok is, szó szerint az utcára kerültek — emelte ki lapunknak Horvát Árpád, aki maga is a dél-európai törpeállamban él és dolgozik.

— A vendégmunkások nagy része albérletben él, közülük most sokan utcára kerültek, mivel a máltai főbérlők nem adtak halasztást vagy COVID-kedvezményt. A reptér is bezárt, ezért a honfitársak összetartására van szükség. Sokan segítettünk a rászorulókon. Az online szerencsejátékkal foglalkozó irodák többsége bezárt, az alkalmazottak otthonról dolgoznak. Az első vírusfertőzéses eset bejelentése után több cég néhány száz munkást is menesztett. Ez nagyon meglepő volt, mivel az iparág globális viszonylatban dübörög. Sportesemények hiányában a sportfogadás teljesen leállt, viszont a kaszinók és a kártyajátékok hihetetlen nagy fellendülésbe kezdtek, mivel világszerte sokan ülnek otthon. Az ingatlanpiac az elmúlt öt évben csaknem 40 százalékos növekedést mutatott, egy kissé el is szaladt a ló, így most ez a buborék gyorsan ki is pukkant. Az albérletek díjának visszaesése 30 és 50 százalék közé tehető, de az ingatlanok vételára nem változott.

A világjárvány keltette helyzetnek is meglesznek a maga nyertesei és vesztesei. Első nekifutásra talán úgy tűnhet, hogy az IT-szektort érinti majd legkevésbé a gazdasági válság, hiszen az egész világon egyik napról a másikra minden átkerült az online térbe, az emberek egyszerűen rákényszerültek az otthoni munkavégzésre. Egyes vállalatoknak a túlélése függhet a digitális átállástól, és most arra törekszenek, hogy felgyorsítsák az informatikai fejlesztéseiket, ezáltal az IT-szolgáltatók megrendelési többletre számíthatnak. A szektorban dolgozók viszont ennek csak részben adnak igazat. Kovács Galambos Ede programtervező informatikus szerint az IT-cégek helyzete leginkább attól függ, hogy mely szektorokra szakosodtak, hiszen akik rendszergazdai szolgáltatásokat nyújtanak, vagy a megtorpant iparágakat szolgálták ki, azok most szintén bajban lehetnek. Mindennek ellenére ezt a szektort még nem jellemzik az elbocsátások.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..