Az ünnepelt valójában tavaly volt hetvenéves, és akkor néprajzi konferenciát szerveztek a tiszteletére. A kötet az ott elhangzott előadások — melyek mindegyike kötődött valamilyen formában a zenéhez — nyomtatott változatát tartalmazza.

Dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke elmondta, Kónya Sándor értekezéseit minden tanácskozáson érdeklődéssel várják, hiszen általában olyan témát dolgoz fel, amely során alkalma nyílik éneklésre is, vagy gitárkíséret mellett magyarázza el egy dallamvilág jellemzőit, érdekességeit. Dallal, zenével színesített előadási mindig érdekesebbé teszik a programot, és felpezsdítik a jelenlévőket, akik szívesen énekelnek vele.

Nagy Abonyi Ágnes, dr. Szőke Anna, dr. Klamár Zoltán

Az utóbbi a mostani könyvbemutatón is bebizonyosodott, hiszen Sándornak a kötetből kiválasztott dalok előadásában nemcsak Tóth Rozália, a csókai Csalogány asszonykórus vezetője, hanem a közönség is segített.

Az összeállítás szerzői közül Szőke Anna mellett jelen volt Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató és dr. Klamár Zoltán etnográfus-muzeológus, egyetemi oktató.

Szőke Anna tanulmánya a Zenélési alkalmak, táncok Kishegyesen címet viseli, melyben bemutatja Kőműves Kálmán kishegyesi citerást is. Nagy Abonyi Ágnes arról beszélt, meggyőződése, hogy a népzene tovább éltetése szempontjából nélkülözhetetlen a család és a közösség szerepe. A népzeneoktatás ugyanis régen nem az óvodában vagy az iskolában, hanem a családban kezdődött. Klamár Zoltán a lakodalmi folklórba tartozó kurjantásokat idézte meg, és írásának stílusosan a Kis ujjamon nagy a köröm, Kónyáéknál nagy az öröm! címet adta. Kifejtette, a kurjantásokra, melyekkel a vonuló násznép az utcán bámészkodókat is szórakoztatta, általában a szókimondás volt jellemző. Emellett felolvasta a Lehajtom a libám című dal általa készített rapes változatát.

A zenélő ember című összeállításban nyolc előadás írott változata található. A már felsoroltak mellett dr. Silling István Népi hangszereink a vajdasági magyar folklóralkotásban címmel értekezett, dr. Tóth-Glemba Klára alanya Lele József citerás, a népművészet mestere volt. Dr. Németh Ferenc Kersch Ferenc egyházkarnagy és zeneszerző, gimnáziumi tanár és dalárdavezető nagybecskereki éveit vázolta fel, Csorba Béla egy lourdes-i népi ének temerini változatát jelenítette meg, dr. Silling Léda a Bánáti Tiszteletreméltó Szent Rafailo offereit (hálatárgyait) választotta témájául.

A könyv, melynek fedőlapján Szalai Attila karikatúrája látható, Szőke Anna szerkesztésében és a Kiss Lajos Néprajzi Társaság kiadásában jelent meg.

A Csóka Művelődési és Oktatási Központ felvételei