Napjainkban nagyon sokan választják lakóhelyül a várost a faluval szemben, és a számuk folyamatosan növekszik. Példának okáért a leginkább urbanizálódott kontinensen, Észak-Amerikában a KSH adatai szerint a népesség több mint 82%-a városban lakik, de Európa sem sokkal marad el a maga 74%-ával. Ha az ilyen nagyvárosokban csak a légszennyezést, a forgalmi dugókat vagy a szemétszállítást vesszük figyelembe, nem kérdés, hogy a jövőben a hatékony működés érdekében okosvárosokra lesz szükségünk, máskülönben élhetetlenné válnak a szemét, a szmog és a közlekedés túlzsúfoltsága miatt.
Tehát tényként is elkönyvelhetjük, hogy a jövő városai mindenképp okosak lesznek. Ezek lehetnek régi városok „felokosítva”, mint Amszterdam, ahol például több okosmegoldás között elkezdték használni az önvezető vízi taxikat. Vagy lehet egy teljesen új, tervezőasztalon született és pontosan megtervezett város, mint a Toyota által a Fudzsi hegy lábához megálmodott Woven city, mely a tervek szerint 2000 ember befogadására lesz alkalmas, és a múlt évben meg is kezdték az építését. Elnökének azt a James Kuffnert választották, aki előtte a Google alapítói közé tartozott, majd az ottani robotikai részleg vezetője volt, és önvezető autók fejlesztésével foglalkozott. A lakóknak nem kell majd boltba menniük, hiszen minden automatizálva lesz, a szemétszállítástól kezdve a mosodai szállításon át egészen az élelmiszer-kiszállításig, és mindez a felszín alatt.
Fotó forrása: Youtube
Amikor a jövő városairól beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül Szaúd-Arábia gigaprojektje, a Neom
mellett, melyet már most a világ új csodájának is neveznek. Több megacity is tartozik hozzá, mint az Oxagon, ahol helyet kap a világ első teljesen automatizált kikötője, vagy a projektum alapja, a Line, melynek terveit néhány napja mutatta be Szaúd-Arábia koronahercege. Elmondásuk szerint teljesen újradefiniálják a városok fogalmát. Az egész megaváros, ahogy a neve is mutatja (Line), egy hosszú vonal mentén húzódik majd, hegyeken és tengerpartokon keresztül, valójában egy 200 méter széles, 500 méter magas és 170 km hosszú felhőkarcoló lesz, a két külső oldalát végig tükör fogja borítani. A megavárosból teljesen száműznék az autókat, és helyette az embereken lesz a hangsúly, a tervek szerint senkinek sem kell ügyintézés miatt 5 percnél többet sétálnia, minden, ami szükséges (iskola, bolt, kórház, park), 5 percen belül elérhető lesz, és akár 20 perc alatt is el lehet majd jutni a 170 km hosszú város egyik végéből a másikba. A közlekedés több szinten fog folyni, a legfelsőn lesznek a gyalogosok és a természet, a föld alatt a szervizalagutak, a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek és az „ultra-high speed transit”, melyről még nem sokat tudni. 2019-ben a Neom és a Virgin Hyperloop One aláírtak egy együttműködést, így okkal lehet feltételezni, hogy ennek az egyik verziója kerül a legalsó szintre. Annak ellenére is, hogy a Virgin Hyperloop a múlt évi sikeres teszt után feladta, és a személyszállítás helyett a teherszállításra térne át. Pontosan még nem tudni, hogyan is fog ez megvalósulni, de valami olyasmire lehet számítani, mint a maglev vonatok esetében, melyeknél a meghajtást és a kerekeket mágnesekre cserélték, így 500-600 km/h-val is tudnak közlekedni egy felszíni pályán — azzal a különbséggel, hogy itt a Hyperloop a föld alatti csövekben csökkentett légnyomással próbálja meg ezt elérni, s ez a megoldás a cég elmondása szerint tízszer hatékonyabb lesz a már meglévő maglev vonatoknál. Ha a város elkészül, az űrből is lehet majd látni, és a koronahercegnek egy olyan emléket állít, mint annak idején a fáraóknak a piramisok.
