Gyorsreagálású európai haderő megteremtését sürgették

Két magas rangú európai uniós tisztségviselő egy bárhol bevethető, gyorsreagálású európai haderő létrehozását sürgette, rámutatva, hogy az afganisztáni válság esélyt kínál az évtizedes bénultság felszámolására. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Claudio Graziano tábornok, az EU Katonai Bizottságának elnöke az uniós védelmi miniszterek informális találkozója előtt a szlovéniai Brdo pri Kranjuban egyaránt úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy az unió reagálni tudjon a határain túli konfliktusokra, meg kell kezdenie egy 5000 fős gyorsreagálású haderő létrehozását. Ez egyúttal csökkentené a „függőséget” az Egyesült Államoktól. A nemzetközi haderő kaotikus afganisztáni kivonulása valószínűleg katalizátor lesz az Európai Unió közös védelmének fejlesztéséhez, melynek része kell hogy legyen az állandó gyorsreagálású haderő — vélekedett Josep Borrell az újságíróknak nyilatkozva.

Nincs eredménye a húszéves amerikai jelenlétnek

Nulla eredménnyel járt az Egyesült Államok húszéves afganisztáni katonai jelenléte — jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a vlagyivosztoki Okean központban iskolásokkal találkozott. „Az amerikai csapatok húsz évig voltak jelen ezen a területen, és húsz éven át próbálták — ha lehet így mondani anélkül, hogy bárkit megbántanánk — civilizálni az ott élő embereket, bevezetni a szó legtágabb értelmében vett saját normáikat és életmódjukat, beleértve a társadalompolitikai szervezetüket is” — mondta Putyin. „Az eredmény nem más, mint csupa tragédia és veszteség azok számára, akik ezt tették, az Egyesült Államoknak is, de még inkább az Afganisztán területén élő emberek számára. Az eredmény nulla, ha nem negatív” — hangoztatta. „Ha valaki bárki más vonatkozásában tesz valamit, akkor figyelembe kell vennie a legtágabb értelemben vett történelmét, kultúráját és életfilozófiáját, tiszteletben kell tartani a hagyományait. Semmit sem lehet valakire kívülről ráerőltetni. Civilizált módon, finoman, és nem sietve kell segíteni. Mindezen tényezők, köztük a történelem figyelembevétele nélkül szinte lehetetlen bármi pozitívumot elérni” — fogalmazott Putyin.

A légszennyezettség miatt rövidül az élettartam

India lakosságának csaknem 40 százaléka olyan szintű levegőszennyezettségnek van kitéve, amelyre egyetlen más országban sincs példa a világon — derül ki egy amerikai tanulmányból. A kutatók szerint ha a légszennyezettség mértéke nem változik az érintett területeken, az akár kilenc évvel is rövidítheti az ott élők várható élettartamát. Indiában 1998 óta évente nagyjából 15 százalékkal emelkedik a szállópor-szennyezettség, és az ország 1,3 milliárdos lakosságának csaknem egésze olyan területeken él, ahol a levegőszennyezettség jóval az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak ítélt határérték felett van. A Chicagói Egyetem energiapolitikai intézetének (EPIC) jelentése szerint a levegőszennyezettség India északi részén a legsúlyosabb, körülbelül 480 millió embert érintve.