Kovács Géza szabadkai klímakutató matematikát, fizikát és hittant tanít.  Emellett számos dolog érdekli, hagioterápiával is foglalkozik, sokak számára nyújt lelki segítséget, útmutatást. Mégis, az időjárás megfigyelése az első szerelme — hangsúlyozza. Már a ’70-es években elkezdte a meteorológiai jelenségek feljegyzését, a csapadék mérését. Az adatokat minden este felírja, így pontos kimutatásai vannak több évtizedre visszamenőleg.

— 1974. február 1-je óta követem az időjárást. Eleinte csak jegyzeteltem, néztem a maximális hőmérsékleti értékeket. Két évvel később már az esti minimum- és maximumértékeket is feljegyeztem, átlagot számítottam, barométerrel mértem a légnyomást. 1984 februárjában ráakadtam egy újságban egy szinoptikus térképre, szakkönyveket is beszereztem, egyre mélyebben beleástam magam a meteorológiába. A szinoptikus meteorológiával 1984/85-ben már elmélyültebben foglalkoztam. Eleinte a füzeteimbe ragasztottam ezeket a térképeket, később felvettem a tévéből a videókat, rögzítettem az időjárás-előrejelzéseket, -jelentéseket. A 2000-es évektől a technológia fejlődése megkönnyítette a dolgom. 1988-tól, az egyetem után intenzíven kezdtem foglalkozni matematikával és fizikával, később befejeztem a teológiát, hittant kezdtem tanítani az iskolában, majd fizikát és időnkét matematikát is. Számomra nagyon fontos, hogy 2009-ben beiratkoztam a nemzetközi hagioterápiás stúdiumra, leraktam a vizsgákat, és ezzel is foglalkozom. Általában telefonon segítek az embereken, akiknek különböző problémáik vannak. Nem unalmas az életem, hiszen a felsorolt tevékenységeket mind egyidejűleg űzöm. Az időjárás megfigyelése napi 15 perces esti munka számomra. A médiumokból is rendszeresen felkeresnek, prognózist kérnek.

Kovács Géza

* Évtizedek óta végez megfigyeléseket. Mi változott az időjárásban, az évszakokban?

— Elindult a globális felmelegedés. Talán a ’90-es években jött a drasztikus változás. Fokozatosan emelkedtek az átlaghőmérsékletek. 2012-ben volt legutóbb keményebb tél, mely jó két hétig tartott. Előtte 1984/85-ben volt egy nagyon hideg tél, egyike volt a leghidegebbeknek amióta feljegyzések vannak. Ebben az évszázadban már eltelt több mint húsz év. Nagyon kevés hó esik nálunk, tavaly például februárban esett le az első. Ezen a télen is volt kétszer egy kis havazás. Néhány reggel volt keményebb fagy, de napközben szinte mindig fagypont közelében alakult a hőmérséklet. Nem volt például -10 fok napközben, mint a ’80-as években. Nálunk, Szabadkán a ’60-as évektől vannak adatok, de szegedi adatokat is tanulmányoztam. A telekre az jellemző, hogy vannak ugyan hidegbetörések, de többnyire nagyon enyhék. A tavalyi volt a legmelegebb tél azóta, hogy mérik az értékeket. A múlt évben a február is 5-6 fokkal volt enyhébb a szokásosnál. A decemberre is már jó néhány éve jellemző, hogy nagyon enyhe. A hótakaróval borított napok száma kevés, szinte minimális, a nagyobb havazások és az erős fagyok elkerülnek bennünket. Mostanában igen gyakoriak a téli melegrekordok, a 10 fok feletti értékek, az idén februárban már 16 fokot is mértünk. Az éghajlatkutató szakemberek azt mondják, egyértelmű, hogy térségünkben a telek egyre enyhébbek lesznek. Ettől még persze előfordulhat nagyobb mennyiségű hó, de rövid ideig fog tartani, és ritkaságszámba megy majd. Egy kutatás szerint a következő tíz-tizenöt évben a fehér karácsony esélye minimális lesz.

* Milyen nyarakra számíthatunk?

— Egyre nagyobb a forró napok száma. 2000-ben 72 forró nap volt, több mint két hónapig mértünk 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet. Egyébként a 28 fok lenne az átlagos. A ’70-es, ’80-as, ’90-es években voltak átlagos, hűvös, sőt forró nyarak is. A mi klímánk mérsékelt, vagyis ezek az értékek változnak. Tavaly nyáron 52 forró nap volt. Ami érdekes, hogy június 17-éig nem volt nagy meleg, június eleje még hűvös is volt, utána viszont berobbant a hőség. A július és az augusztus nagyon forró, átlag feletti volt. Valószínűleg ez várható a következő években is, ami a nyarakat illeti. Ritka lesz a tartósabb lehűlés, mint amilyet például 1978-ban tapasztaltunk, mely az évszázad leghűvösebb nyara volt. Erre emlékszem, mindössze két olyan nap volt azon a nyáron, amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A jövőben ilyen valószínűleg már nem lesz.

* Tavasszal és ősszel milyen változásokat lehetett észlelni az elmúlt időszakban?

— Tavaly a tavasz nem volt túl meleg, de ezt kárpótolta a nagyon meleg nyár. Akik abban reménykednek, hogy kevesebb fűtőanyag kell, tévednek, mert ez a múlt évben is megcáfolódott, hiszen ha nem is intenzíven, de májusig kellett fűteni. Április elején kisebb fagyok is voltak. Ami az őszt illeti, harminc-negyven éve szeptemberben nagyon ritkán fordult elő 30 fok, de most már ez sem számít különlegességnek. 

* A csapadékkal kapcsolatban mit lehet elmondani?   

— Ha a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről beszélünk, akkor a csapadék mennyisége is szeszélyes. Most is krónikus csapadékhiány van, január 1-je óta alig esett 20-30 liter eső. A jelenlegi agrometeorológiai jelentések szerint Dél-Magyarországon, Észak-Bácskában 90 liter csapadék hiányzik négyzetméterenként, ami nagyon sok. Egyébként januárban és februárban a csapadék átlagos mennyisége 60 liter körül alakul. A hirtelen lezúduló csapadékok lesznek jellemzőek, de nemcsak télen, hanem egész évben, beleértve az őszt és a tavaszt is. Nyáron gyakoriak lesznek a heves zivatarok, erőteljes szélviharok várhatóak nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadékkal. Húsz-harminc éve még nem létezett az a szó, hogy villámárvíz, ezután erre is lehet számítani, mert egyszerre egyhavi csapadékmennyiség is leeshet. Ez ősszel, tavasszal és télen is előfordulhat, nem csak nyáron.