Csendes pohárköszöntő

Csendes pohárköszöntő

Ismét eltelt egy év! Hogy ezt a mondatot szomorú sóhajjal suttogjuk vagy kitörő örömmel kiáltjuk a világba, az attól is függ, mennyi jó, illetve rossz dolog történt velünk a mögöttünk lévő hónapokban. Illetve, melyikből volt több. Gondolataink a múlt és a jövő között ingáznak, tudni szeretnénk, mi vár ránk, egyúttal azonban tartunk is tőle.

Régen sokfelé az a szokás járta, hogy újév napján, kora reggel kint a kútnál mosdottak az emberek. Erre azért volt szükség, hogy egész évben frissek, fiatalosak maradjanak. Ez nemcsak babonás hiedelemnek számított, hiszen ebben az időszakban minden házban új életet illett kezdeni. A szó nemes értelmében. Erre szolgálnak a fogadalmak, a remény, hogy az új esztendő minden bizonnyal jobb és szebb lesz. Mert ilyenkor úgy érezzük, lezártunk valami régit és elkezdünk valami újat. Valami mást. Szeretnénk megváltoztatni mindazt, amivel elégedetlenek vagyunk. Mert az új esztendő új kihívásokat és új utakat is jelent a régi mellé. Vele párhuzamosan? Esetleg egymást keresztezve? Vagy helyette?

Az év fordulóján számot vetünk a múlttal és megpróbálunk szembenézni a holnappal. Az egészség és a békesség mellé boldogságot, sikert, gazdagságot, gyarapodást kívánunk az embertársainknak. Sőt, ebben a nehéz és válságos helyzetben, amikor -- jelképesen szólva -- annyi szélvihar ellenében kellett helytállnunk, azt is, hogy végre valamennyien megtapasztaljuk a kiszámíthatóság, a biztonság érzését.

Kedves gondolatokat fogalmazunk meg szeretteinknek, barátainknak, ismerőseinknek, miközben érezzük, semmi érdemlegeset sem tudunk mondani, hogy mindezt már leírta, kimondta valaki. A máskor oly gazdagnak vélt szókincsünkben nem találjuk a megfelelő kifejezéseket. Én a legszebb köszöntőt egy olyan barátomtól kaptam, akit másfél hónappal ezelőtt hatalmas balszerencse, súlyos anyagi kár ért. Azt kívánta, hogy az új esztendőben egészség, szeretet, erő, hit és remény kísérjen. Ez még nem volna annyira különleges, de egy verset is mellékelt a leveléhez. Kányádi Sándor szívet melengető sorait. Úgy vélem, ennél egyszerűbben, pontosabban és csodálatosabban nem is lehetne összefoglalni a vágyainkat. Hogy itt már felesleges minden szó. Olvassuk inkább a költőt!

„Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!”


(Csendes pohárköszöntő újév reggelén)

 

Címkék: vezércikk, Hét Nap
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Vezércikk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink