CSÓKA

A csókai községi képviselő-testület még nem tűzte napirendre a népesedéspolitikai akciótervet, de Balázs Ferenc polgármester elmondta: az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a gyermekes családokat. Kiemelte azonban azt is, hogy a támogatás összege minden bizonnyal kisebb, mint a környező községekben, de Csóka sajnos nem tud versenyezni a fejlettebb, gazdagabb vidékekkel.

Csóka község területén minden újszülött gyermek családja ötezer dinárt kap, az év első babájának tízezer dinár jár.

Sok más önkormányzathoz hasonlóan Csókán is a községi kasszából pénzelik a harmadik és a negyedik gyermek óvodai tartózkodásának költségét. 

Az általános iskolás diákok utaztatása a község területén ingyenes, és az ingázó középiskolások családja is számíthat az önkormányzatra, amely fizeti a havibérlet árának 35 százalékát.

Azok a felsőfokú képzésre járó fiatalok, akik beiratkoznak a második évre, községi ösztöndíjra pályázhatnak. A hiányszakmát (például orvos, jogász) tanulók havi 7000, a többiek 3500 dinárra számíthatnak. Csóka községnek jelenleg tíz kiemelt és hetvennyolc általános ösztöndíjat élvező egyetemi hallgatója van, ami egy ilyen kis közösség esetében nem kevés.

Már az is hagyománnyá vált, hogy a község napján kiemelik az általános iskolák legjobb tanulóit, a Vuk-díjas diákok pénzjutalomban részesülnek. Emellett a tanév kezdetén az önkormányzat megajándékozza a kis elsősöket.

— A tehetős községekhez képest ez bizonyára kevésnek tűnik, de nemcsak pénzzel, hanem különféle programokkal, tevékenységekkel is igyekszünk kedvezni az itt élőknek. A fiatal, többgyermekes családokat azzal is megpróbáljuk a falvainkban tartani, hogy az oktatási intézményekben folyamatosan javítjuk a munkakörülményeket, renováljuk az épületeket, korszerűsítjük a felszerelést — tette hozzá az elhangzottakhoz Balázs Ferenc polgármester.

Ennek egyik példája a feketetói iskola esete: az épület olyan rossz állapotban van, hogy az illetékes községi felügyelőség elrendelte ideiglenes bezárását. Az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy ezen a kis településen — ebben a tanévben az alsós tagozatokon tizenhat diák volt — ne szűnjön meg a tanítás, és elrendelte az objektum felújítását.

A padéi Szervó Mihály Általános Iskolában az önkormányzatnak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és természetesen a pályázatoknak köszönhetően az idén több beruházásra sor került. Már három tanteremben van interaktív tábla, és hamarosan megszépül a kézilabdapálya is.

Nemrégiben megújult a padéi, valamint a tiszaszentmiklósi óvoda, és a község gondot fordít arra is, hogy az oktatási intézményeknek új gépjárműveket vásároljon. Tavaly a csókai óvoda, az általános és a középiskola kapott egy-egy személyautót, az idén pedig a tiszaszentmiklósi és a padéi általános iskolák vannak soron. 

KISHEGYES

A valamivel több mint 12 000 lakost számláló község még mindig többségében magyarlakta területnek számít, és az egyik legszegényebb észak-bácskai településnek. A közintézményeken, magánvállalkozói minicégeken kívül már csak a parasztgazdaságok nyújtanak valamicske megélhetési lehetőséget azoknak, akik még reménykednek és maradnak.

Az átlagbér és a nyugdíj alacsony, a legtöbb családnak jó, ha legalább egy biztos anyagi forrása van, a megélhetési minimumhoz szükséges pénzhez azonban sokan még mindig a szürkegazdaságból jutnak hozzá. A 90-es években hirtelen „megöregedett” falu még munkaképes rétege pedig az újabb migrációhullámmal külföldre szivárog ki.

— A községi népesedési alapszabály ugyan még nem készült el, de vannak jól bejáródott családtámogató intézkedéseink, amelyek a készülő dokumentum alappillérei lesznek — tájékoztatott ifj. Mohácsi Zoltán alpolgármester. — Minden újszülött kisbaba 10 000 dinárt kap (a kishegyesi helyi közösség ezt még 5000 dinárral megtoldja a falubeliek esetében). 25%-os vízdíjcsökkentést számolunk el azoknál a nagycsaládosoknál, amelyekben legalább három kiskorú gyermek van. A harmadik gyerek óvodai ellátása ingyenes. Támogatjuk továbbá a negyedik-ötödik (még nem iskoláskorú) testvérkék félnapos vagy egész napos napközis ellátását, ahogyan a fejlődésben akadályozott kicsik óvodai költségeit is. A községi büdzsében külön alapot létesítettünk a hátrányos helyzetű iskolás gyerekek étkeztetése, napköziben való tartózkodása költségeinek fedezésére. Az elsősök iskolakezdési támogatására 3000 dinárt kapnak a családok. A kitűnő előmenetelű középiskolások évente 5000 dináros segélyt kapnak, akárcsak a főiskolások és az egyetemisták. A községi jogszabályok értelmében 30—50%-os útiköltség-térítést juttatunk az utazó tanároknak, középiskolai diákoknak, a művelődési és a sportegyesületek oktatóinak, edzőinek. Sajnos az is igaz, hogy a kifizetéssel le vagyunk maradva, de minden adósságunkat igyekszünk mihamarabb törleszteni.

— Ezek csak az első téglák — hangsúlyozta Mohácsi Zoltán alpolgármester —, amelyekből, remélhetőleg, egyszer egy kikövezett út lesz. Az önkormányzat vezetősége fiatal, lendületes tagokból áll, akiknek sok ötletük van a jövőt illetően, ám mindezekhez pénz, pénz és pénz kell. Vagyis — mondta beszélgetőtársam — a népesedéspolitika megvalósulása is elsősorban gazdasági kérdés.

• Sok panaszt hallottam, hogy a romák, a Koszovóról jött askalik sokkal nagyobb segélyre jogosultak (menekült státusuknál fogva gyakran még letelepedési támogatást is kapnak, amelyből házat, földet vásárolnak), mint a magyar családok, amelyek sokszor még a családi pótlékot sem kaphatják meg. Ezekről a gondokról tud a községi vezetőség?

— Természetesen. A különféle állami juttatások paramétereit sajnos az illetékes állami minisztériumok állapítják meg, s erre a községeknek semmilyen befolyásuk nincs. A házak, földek megvásárlását sem tudjuk megakadályozni, hiszen ha valaki ennek a községnek a bejelentett lakosa, joga van ingatlan vásárlására. Nem vagyunk bűnüldöző szerv, hogy utánajárjunk, ki hogyan találja meg a jogszabályok kijátszásának lehetőségét.

• Az újabb munkahelyek megteremtése szinte minden politikai párt jelszavaként elhangzik a választási kampány során, a mindennapok gyakorlata viszont azt mutatja, hogy az ígéretek nem valósulnak meg...

— Tudvalevő, hogy a vállalkozók nem humanitárius célból akarnak itt megtelepedni, hanem az olcsó munkaerőpiac miatt. Sajnos nemsokára már ott fogunk tartani, hogy megfelelő szakképzettségű mestereink sem lesznek (ácsok, bádogosok, hegesztők, lakatosok), mert elvándorolnak, a cégeknek pedig nincs szükségük betanítható fizikai munkásokra. Ez a vidék igazából a mezőgazdaságból tud(na) megélni, s a mi dolgunk, hogy erre felhívjuk az illetékesek figyelmét, ezen a téren érjünk el hathatós eredményeket.

Visszatérve a népesedési stratégiához: beszélgetőtársam elmondta, hogy a jövőben a szociális központ szakavatott dolgozói révén a község vezetői több tanfolyamot és tanácsadói szolgálatot szeretnének indítani a fiatal lányoknak, anyukáknak-apukáknak, nagycsaládosoknak. Szeretnék tudatosítani a fiatalokban a család és a szülői szerepek fontosságát, amely egy fejlettebb közösség, társadalom záloga.