A negyventagú szakmai bírálóbizottság 189 arany-, 280 ezüst- és 195 bronzérmet osztott ki a pálinkák készítői között. Az Echo Gyermek- és Ifjúsági Rendezvényközpont termében a pálinkák mellett borok, likőrök, húskészítmények, házi kalácsok és sok más finomság várta a vásárlókat.

Az eseményt Papp László, Bácskossuthfalva Helyi Közössége Tanácsának elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, a rendezvény évről évre egyre népszerűbb, amit a beérkező minták száma és minősége is igazol.

A versenyre csaknem 800 minta érkezett 

A csaknem 800 pálinkaminta nagy része Vajdaságból érkezett. A Bácskossuthfalva Legjobb Pálinkája címet Kollár Olivér almából és birsből főzött készítménye nyerte el.

— Pálinkafőzéssel egy éve foglalkozom, akkor vásároltam az első, 160 literes kazánt. 12 mintával neveztem a versenyre, melyek között kajsziból, szilvából, körtéből és meggyből készült pálinka is található, de próbálkoztam sör- és almaborpárlattal is. Az idei versenyen számos különlegességgel, mákból, galagonyából, uborkából készített pálinkákkal is találkoztam. Nem hiszem, hogy ebbe az irányba megyek majd, inkább hagyományos gyümölcsökből próbálok minél jobb pálinkát készíteni. Csakis érett, de nem rothadt gyümölcsből készíthető finom pálinka, de arra is figyelni kell, hogy a cefre ne legyen napon, ne kerüljön bele mag, és gyakori keverést igényel. Főzdémet továbbfejleszteném, kisebb hűtőházat és pincehelyiséget létesítek, ahol a cefre hőmérsékletét állandóan tudom ellenőrizni — mondta Kollár Olivér.

A Legeredményesebb Magyarországi Termelő címet a jászkiséri Krizsai Sándor érdemelte ki, aki 16 mintával nevezett be.

— 1988 óta főzöm a pálinkát, 2006 óta versenyzem. A pálinkához való gyümölcsöt saját magunk termeljük meg. Véleményem szerint egyre többen főznek pálinkát erdei és vadgyümölcsökből, melyekből finom pálinka készül, ám lényegesen kevesebbet lehet belőle előállítani, mint például az almából, a szilvából vagy a szőlőből. Bácskában található a Kárpát-medence legjobb termővidéke, így az itt készült pálinkák a legjobbak, Jászságban és Kunságban nincsenek ilyen jó minőségű területek — emelte ki a Jászsági Pálinkalovagrend nagykövete.

A pálinkákat 19 kategóriába sorolták be. A bírálóbizottság külön minősítette a nedű színét, azaz tisztaságát, az ízét, az illatát, az íz- és az illatharmóniáját.

— Az első fesztivál alkalmával 100-120 minta érkezett, azóta ez a szám megsokszorozódott. Nagyon odafigyelünk a színvonalra, mind a mintabegyűjtés, mind a bírálat alkalmával. Az idei versenyre csaknem 800 minta érkezett, amivel elégedettek lehetünk, hiszen tudjuk, mekkora szárazság sújtotta a térséget, és kevesebben főztek pálinkát. A legjobb pálinka készítője az idén egy pálinkafőző kazánt vehet át — mondta Fábrik Attila, a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének elnöke, az esemény fő szervezője.

Az ünnepélyes díjátadás előtt az Ady Endre MK néptáncosai és népdalénekesei léptek közönség elé, majd Muth József, a zsűri elnöke méltatta a beérkezett mintákat. A szakmai zsűri a fesztivál legjobb pálinkájának az apatini Stanišić-főzde vilmoskörtéből készült nedűjét választotta. Emellett 19 kategóriában hirdetett győztest, de díjazta a legtöbb mintával érkezett versenyzőt (bátai Muth-pincészet), a legeredményesebb szerbiai termelőt (a szabadkai Bóni László), Bácskossuthfalva legjobb pálinkáját (Kollár Olivér), a legeredményesebb magyarországi termelőt (a jászkiséri Krizsai Sándor), a legeredményesebb női termelőt (a verbászi Marijana Uskoković) és a legkülönlegesebb pálinkát (a mitrovicai Branko Todorović orbáncfűből készített pálinkája) is. A Jánoshalmi Gazdakör különdíját a bajmoki Tomica Butorac kapta, a Rizling egyesület különdíjait pedig a temerini Sziveri Róbert és a zmajevaci Dario Budimir vehették át. Az esemény tombolahúzással, melynek fődíja kétszemélyes, egri wellnesshétvége volt, majd zenés mulatsággal zárult.