Egy teljes folyamat kialakítása a cél

Branko Ružić oktatási miniszter bejelentette, hogy a középiskolai oktatásról szóló törvény módosításával további két évvel elhalasztják az állami érettségi vizsga bevezetését. Szerinte mindez azért történik, mert egy teljes folyamatot szeretnének kialakítani, mely a hároméves középiskola utáni záróvizsgából, valamint a négyéves középiskolai tanulmányokat befejező általános szakmai és művészeti érettségiből áll. „Először a hároméves tanulmányt folytató középiskolai diákok írják meg a záróvizsgát a 2022/23-as tanév végén. A teljes állami érettségi vizsgát, vagyis az általános szakmai és művészeti érettségit pedig a 2023/24-es tanév végén teszik le” — jelentette ki Ružić. Azt is hozzátette, előzőleg azt tervezték, hogy ezt a fajta záróvizsgát 2014-ben vezetik be, de nem voltak összehangolva az ehhez szükséges törvények. „Bizottságot alakítottunk, mely lépésről lépésre követi az itt folyó munkát. Eddig öt alkalommal ültünk össze, nemrég pedig találkoztunk a dékánokkal, hogy mindenki megismerje a folyamatot, és kivegye részét a felelősségvállalásból” — magyarázta a miniszter. (Beta)

(Pixabay.com)

Brnabić sikeresebb eurointegrációban bízik

Ana Brnabić kormányfő azt reméli, hogy a 2021. év Szerbia, de az egész nyugat-balkáni régió számára is sikeresebb lesz az eurointegráció szempontjából. A Josep Borrell-lel, az Európai Bizottság alelnökével és a nyugat-balkáni országok vezetőivel megtartott vacsora után Brnabić kijelentette: „Lehet, hogy lassan, de a jó irányba haladunk. A találkozó hasznos volt, mert olyan emberek vettek részt rajta, akik valóban törekednek a bővítés megvalósítására.” A szerb kormányfő Brüsszelben azt is elmondta, hogy a vacsorán korrekt volt a hangulat, senki sem provokálta a másikat, de hozzátette, Albin Kurtival, az ideiglenes pristinai intézmények kormányfőjével nem beszélt közvetlenül. „A non-paper dokumentumokról is szó esett. A jövőre összpontosítottunk, és arra, hogy mit tehetünk azért, hogy a polgáraink jobban éljenek” — összegezte Brnabić. (Tanjug)

(Tanjug.rs)

Minden negyedik szerbiai munkahely veszélyben van

A vállalkozók és a vállalatok védelmével foglalkozó egyesület becslései szerint a pandémia alatt a magánszektorban minden negyedik foglalkoztatott munka nélkül maradt. A szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a szerbiai munkaadók között olyanok is vannak, akik a válságot kihasználva akarnak megszabadulni a munkaerő-feleslegtől, vagy csökkentik a többi dolgozó bérét. Az említett szervezet arra emlékeztet, hogy a munka nélkül maradtak számáról szóló adatok abból a belső ellenőrzésből származnak, amely az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elemzéseire támaszkodik. Eszerint Szerbiában a nem megfelelő és nem szelektív intézkedések miatt 510 000 munkahely került veszélybe vagy szűnt meg. (Politika)

(Pixabay.com)