A Desiré évről évre megőrzi a színvonalát, jóllehet egyre kevesebb pénz jut a rendezvényre. A házigazda Kosztolányi Dezső Színház munkatársai, a fesztivál szervezői ezért ingyen vagy jelképes 1 dináros honoráriumért dolgoznak. Így több pénz jut a programokra. Az idén 5 ország 13 előadását láthatja a közönség. Szlovéniai, horvátországi, montenegrói, magyarországi és természetesen szerbiai színházak lépnek fel az egy hétig tartó rendezvényen. Urbán Andrással, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk.
* A IV. Desiré Central Station Fesztivál programjait ismertető sajtótájékoztatón a szemle támogatottsága kapcsán ezt mondtad: olyan érzésed van, mintha folyamatosan tuszkolnának titeket, ti ennek ellenére álljátok a sarat.
— A Desiré fesztivál eredményes, büszkék lehetünk rá, és azok is vagyunk... A probléma viszont az, hogy az aktuális hatalom azt szeretné, ha a fesztivál semmibe sem kerülne a város számára. Olyan érzésem van, mintha minden erő azon lenne, hogy ne fejlődjünk. Egy komoly fesztivált évekre előre kell tervezni. Ennek ellenére a Desiré továbbra is jelentős rendezvénye a városnak.
* Kezdetben 6 millió dinárt fordított a város a fesztiválra, mára ez az összeg 2 millióra csappant. Mire elegendő ez a pénz?
— Nagyon kevés dologra. Éppen ezért mi szervezők bérmentesen vagy szimbolikus 1 dináros honoráriumért dolgozunk. Így hozzuk létre szemlét. Úgy vélem, egy fesztivál sikere nem csak a pénztől függ. Sokan azt gondolják, ha van pénz, akkor egyszerű a szervezés. Szerintem ez csak a lehetőségeket tágítja. A rendezvény tartalma, színvonala azoktól az emberektől függ, akik létrehozzák.
* Az első három fesztivált az égtájak jellemezték. Ehhez a témakörhöz kapcsolódtak az előadások. Az idén a politika kerül középpontba. Milyen jellegű előadásokat láthat a fesztivál közönsége a horvátországi, szlovéniai, montenegrói, magyarországi és természetesen szerbiai társulatoktól?
— Olyan előadásokat válogatunk be a szemle programjába, amelyek a mai modern életre, a társadalomra reagálnak, elgondolkodtatják a nézőt. A politikum nem mindig partnere a művészetnek, sőt gyakorta nem az. Az emberek hol apolitikusnak, hol politikusnak tartják magukat. A politikával foglalkozó előadások főleg a mai ember mindennapjaival foglalkoznak, üzenetet hordoznak, kritikára, gondolkodásra ösztönöznek. Ugyanakkor izgalmas, tartalmas és szórakoztató dolog mások komoly gondolataival szembesülni, nevetni, kinevetni és nem alárendelődni valaminek. Miért gondoljuk azt, hogy a hétköznapi embernek nincsenek komoly gondolatai? Ez nem így van. Nem kell azt gondolni, hogy a hétköznapi embernek nincs joga véleményt formálni vagy gondolkodnia. Erre próbálnak rávilágítani az idei, politikai tartalmú produkciók. Véleményem szerint ez a fesztivál kimondottan az emberi szabadságról szól!
* A házigazda Kosztolányi Dezső Színház a Pass-port trilógiával lép fel. Az első két előadást, a Pass-port Szabadkát és a Pass-port Szegedet már láthatta a szabadkai közönség. Ezek a produkciók egyebek között a magyar—szerb, magyar—magyar kapcsolatokat is boncolgatják. Milyen volt a fogadtatás Szegeden, és milyen volt Szabadkán?
— Mindkét városban hasonló módon fogadta a közönség. Ugyan a Pass-port Szabadka a szabadkaiakat érinti meg jobban, a Pas-port Szegeddel pedig a magyarországi közönség tud jobban azonosulni. Most egymás után láthatja a közönség ezeket az előadásokat, így egy egységes egész tárul a nézők elé. Ugyanakkor mindegyik produkció külön is értelmezhető és élvezhető.
* A trilógia harmadik előadását, a Pass-port Európa című produkciót a fesztiválon mutatja be a Kosztolányi Színház. Mi jellemzi ezt az előadást? Mely kérdések kerülnek előtérbe?
— Ez az előadás kimondottan az Európához való viszonyunkat, érzéseinket, gondolatainkat taglalja, azaz a térségre jellemző előítéletekből, félelmekből, vonzódásokból táplálkozik. Az európai jogrendszer helyett az emberek gondolatain alapul. Szerintem a trilógia is és maga a Pass-port Európa is igazi európai „csemege”, azaz pont arról szól, ami európaivá tesz, tehet bennünket. Ezek az előadások elsősorban az együttélésről szólnak.
* A Desiré Central Station szakmai beszélgetésekkel, közönségtalálkozókkal és könyvbemutatókkal várja a színházbarátokat. Az idén milyen kísérőprogramokat szerveztek?
— A Desiré Akadémia valóban akadémiai jellegű lesz ezúttal. A fesztiválon bemutatkozó művészeken kívül más szakembereket is meghívtunk. Nem csupán közönségtalálkozókat szervezünk, hanem olyan előadások is lesznek, amelyek a színészpalánták és színház közeli emberek számára is hasznosak lehetnek. Ezenkívül minden este lesz fesztiválklub is.
* Bérletet is válthat a közönség, amellyel a rendezvény minden előadását megnézheti...
— Tisztában vagyunk azzal, hogy az embereknek nincs pénzük. Éppen ezért nem változtattunk az árakon. A fesztivál összes előadására váltható jegycsomag 2600 dinárba kerül. A diákoknak és a nyugdíjasoknak természetesen kevesebbet kell fizetniük. Lesznek más kedvezmények is, ilyen például a 4+1. Ha valaki megnéz 4 előadást, az ötödikre ingyen mehet be.
* Habár még a IV. Desiré fesztivál előtt állunk, hogyan tekintesz a jövőbe?
— Optimistán, jóllehet néha nincs sok okom rá. Az embert érik negatív hatások, támadások. Sok mindent el kell viselni, de derűlátó vagyok, azt gondolom, hogy sikerül. Belül sejtem, tudom, hogy értékes az, amivel mi foglalkozunk. Bízom abban, hogy nem tűnünk el, és nem válik értelmetlenné mindaz a munka és energia, amit a fesztiválba fektettünk. Most bátornak, kitartónak és őszintének kell lennünk.
A november 23-án kezdődő szele előadásait az idén is több helyszínen, a házigazda Kosztolányi Dezső Színházban, a Népszínház Jadran Színpadán és a Gyermekszínházban tekintheti meg a közönség. A nyitónapon a belgrádi Atelje 212 Színház lép fel a Zoran Đinđić című produkcióval.