Sztánkó Zsuzsanna vagyok, Bácskossuthfalván élek a férjemmel. Felnőtt gyermekeink már kirepültek a családi fészekből. Diplomás közgazdász végzettségem van, ezzel több területen is dolgoztam, így 35 éves munkatapasztalattal jelenleg Topolya Községben felügyelem a költségvetési eszközök felhasználását. 

Fotózással fiatal koromban kezdtem el foglalkozni, első emlékem erről az általános iskolai fotószakkör. Később a Németországban élő nagynéniktől kapott Kodak géppel — színes filmmel, ami akkortájt nagy szó volt — örökítettem meg főként a családi eseményeket, neves pillanatokat. Természetes volt, hogy gyerekeink növekedését, a velük kapcsolatos élményeket is fotóztam, amatőr, egyszerű géppel. Talán amikor ebből ők kinőttek, és nem szerették már, ha fényképezem őket, fordultam a természetfotózás felé. Ehhez nagyban hozzájárult a technika fejlődése is — ma már nincs fényképezőgépem, de mindig kéznél a mobiltelefonom, melynek típusát a kamera erőssége szerint választom kétévente.

Nagyon szeretek fotózni (többször viccelnek is ezért családtagjaim), mert megörökítem a pillanatot, ami a képek segítségével újra és újra átélhető. Képeim segítségével, pihenőidőmben, felelevenítem az erdélyi kirándulásokon, Budapesten vagy akár Kiskunmajsán töltött napok élményeit, illetve két kis unokám fejlődését. Manapság már keveset nyomtatunk ki a képekből, de az előző időszakok élményeit több tíz fényképalbum őrzi.

Legszívesebben tájat, növényeket fotózok, saját szemszögemből, de meglátok mindent, ami eltér a megszokottól. Sok-sok felhőt is fényképeztem egy időben. Nem szoktam, nem szeretem programmal javítani képeimet. Mindent, ami lenyűgöz, megörökítem, főként a saját szórakozásomra.

A Hét Nap pályázata az első nyilvános hely, ahol meg mertem mutatni hozzáértőknek is a fotóim egy részét. Köszönöm a lehetőséget és az elismerést!