1946 óta rendezik meg a cannes-i nemzetközi filmfesztivált, melynek fődíja az Arany Pálma, és melyet az idén ismét a politikai üzenetek, illetve a sokszínűség jegyében tartottak meg. Amellett, hogy a híres dán rendező, Lars von Trier hét év kitiltás után visszatérhetett, egyéb óriási meglepetéseket nem tartogatott az idei elit filmszemle.

A hetvenegyedik díjátadó gálaestje az olasz Asia Argento üzenetével kezdődött, melyben figyelmeztetett a világszerte több botrányt is előidéző Harvey Weinstein-ügyre, sőt, kijelentette, Weinstein őt is megerőszakolta Cannes-ban, huszonegy éves korában. Argento azzal zárta a mondandóját, hogy a nézők közé vetette: minden bizonnyal most is jelen vannak a gálán olyanok, akiket még nem vontak felelősségre. A 2002-beli xXx és a Skarlát díva sztárja egy telefonos segélyvonalat is népszerűsített, melynek segítségével azok a filmiparban dolgozó nők kaphatnak segítséget, akiket zaklattak a rendezőik vagy a feletteseik.

Cannes zsűrijének elnöke Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő volt, aki ismertette az idei döntéseket. Az olasz Marcello Fonte kapta a legjobb színésznek, a kazah Samal Yeslyamova pedig a legjobb színésznőnek járó elismerést. Magyar alkotást is díjaztak az idén: Szilágyi Zsófia Egy nap című játékfilmje a nemzetközi filmkritikusok szervezetének különdíját érdemelte ki, maga az alkotás pedig A kritikusok hete című válogatásban kapott helyet a fesztiválon.

Szilágyinak egyébként ez az első nagyjátékfilmje, és már az is hatalmas eredménynek számított, hogy meghívást kapott egy olyan mezőnybe, ahol minden évben mindössze hét pályakezdő mutatkozhat be. A fiatal rendezőnő Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. A Szamosi Zsófia által megszemélyesített háromgyermekes édesanya történetében a hétköznapok rutinja sejlik fel, miközben a háttérben egyre mélyebb válságba süllyed a szereplők házassága. Szilágyi szerint filmje a „halasztásra ítélt pillanatok drámája”.

A fesztivál nagydíját, mely a második legfontosabb elismerés, a veterán Spike Lee kapta a BlacKkKlansman című rasszizmusellenes szatírájáért. A ’70-es években játszódó történetben egy nyomozó épül be a virágzó Ku-Klux-Klánba. Lee, aki a Dzsungelláz, a Mo’ Better Blues, a Malcolm X, valamint még számos, főként a fekete közösség életét és megpróbáltatásait bemutató filmet rendezett, ezúttal ismét hatalmasat csobbant a filmipar állóvizébe. Ezt az alkotást az elmúlt évtizedek erőszakos támadásaiban elhunyt feketéknek ajánlotta.

Az Arany Pálmát, a fesztivál fődíját, húsz év után újra egy japán film kapta. Hirokazu Kore-eda Shoplifters című mozija egy bolti lopásokból élő családról szól, mely egy utcán kóborló kislányt fogad örökbe. Elsősorban a szétválaszthatatlan családi kötelékeket mutatja be, azt, hogy a létminimum küszöbén és a társadalom peremén hogyan marad meg embernek az, aki kitartó, és nem hajlandó feladni. A rendező elmondta, hősei bűnözők ugyan, mégis apák, anyák akarnak maradni. Erről az elkötelezettségről szól a Shoplifters.

Rendkívüli Arany Pálmát kapott továbbá Jean-Luc Godard is, aki az idén ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját. A Le livre d’image, azaz a Képeskönyv című filmmel érdemelte ki a díjat.