A százéves Magyarok Nagyasszonya-templom

A Délvidék magyarlakta településeinek nagy részén rohamosan csökken a magyar ajkú lakosok száma. Sajnos, nincs ez másként az Újvidéktől 20 km-re fekvő, mintegy 4000 lelket számláló Budiszaván - Tiszakálmánfalván sem. Ezt a falut Tisza Kálmán kezdeményezésére alapították magyar telepesek a tizenkilencedik század végén. Kezdetben színtiszta magyar település volt, majd német telepesek költöztek ide. åket a második világháború után elüldözték, és helyükre szerb telepesek érkeztek. Mostanra a számuk a lakosság mintegy 70 százalékát teszi ki. A magyarok lélekszámaránya 27 százalék, tehát mintegy 1100 polgár vallja anyanyelvének a magyart. A vérzivataros kilencvenes években rengeteg fiatal, harmincas éveiben járó polgár, sőt egész családok hagyták el a falut, és Németországban, Kanadában, Magyarországon keresték boldogulásukat. Nem csoda hát, hogy évente mindössze négy-öt magyar gyermek születik, a temetések száma viszont ennél ötszörte nagyobb. A falu vezetősége azonban a gondok miatti kesergés helyett a település szebb jövőjéért, lakosai életkörülményeinek a javításáért való fáradozást választotta. Kiss Gyula, a budiszavai helyi közösség tanácsának immár három és fél éve az elnöke. A tizenegy tagú helyi tanácsban négy VMSZ-es, négy radikális és 3 demokrata párti ( közülük kettő magyar nemzetiségű) tanácsnok foglal helyet.
- A falu fejlődése minden tanácsnoknak párthovatartozástól független érdeke, ezért hát egy-egy jól előkészített projektumot mindegyikük feltétlenül támogatja. Így például valamennyien egyetértettünk a Tájház felújításának kérdésében, de támogattuk azt a javaslatot is, amely a Magyarok Nagyasszonya katolikus templom kertjében egykor ledöntött szobor felújítására vonatkozik. A műemléket az I. világháborúban elesett magyar katonák emlékére 1943-ban állíttatta a magyar hatóság. A partizánok bevonuláskor ezt a szobrot felrobbantották, és azóta sem állította senki helyre. Mi most erre vonatkozó kérelemmel fordultunk az újvidéki önkormányzathoz, de úgy látszik, a városi képviselőket még rá kell bírnunk, hogy kérelmünket megfontolják és elfogadják - mondta a tanácselnök.
A fejlődőképes falu
Budiszava vezetősége folytatta korábbi falufejlesztési politikáját, melynek köszönhetően több beruházás történt a faluban: digitális telefonközpontot kapott, magángyógyszertárt, felépült az Ivo Andrić Általános Iskola korszerű tornaterme, az új óvoda, felújították az iskola előtt levő parkolóhelyeket, a falu központját rendbe tették, szépítették, az állami területen lévő három hektáros halastavat pedig még egy hektárral bővítették, továbbá számos más fejlesztési terv vár még megvalósításra. A falu vezetősége folyamatosan segíti a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület munkáját, s nagymértékben hozzájárult a Magyar Nemzeti Tanács által támogatott eMagyar pont létrejöttéhez is, mely a művelődési egyesülethez hasonlóan a katolikus egyház tulajdonában levő Katolikus Kör épületében kapott helyet. A 2009. évi tervekkel kapcsolatban Kiss Gyula elmondta, hogy a legfontosabb teendő a szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése.
- A csatornahálózat létrehozása prioritást élvez a beruházások sorában, és a követező négy év alatt kell elkészülnie. Az egész falura kiterjed ez a hálózat, egészen Kátyig nyúlna, ott csatlakozna a szennyvíztisztító rendszerhez, melynek az építését tavasszal kezdik el. Ezenkívül a Tájház felújítását is előirányoztuk, a falu központjában körforgalmat tervezünk, a Katolikus Kör, a templom és a labdarúgópálya előtt pedig parkolóhely építését. A közvilágítás korszerűsítésére is gondot fordítunk, valamint kiszélesítjük az ipari telkekhez vezető Vasút utcát. Az úgynevezett kis- és nagygödör rendezését is beütemezzük, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a használati jogát végre visszakapja a helyi közösség. A kisgödör legelőként van nyilvántartva, jelenleg Újvidék város fennhatósága alá tartozik. Parkosítani szeretnénk, és területén egy modern játszóteret építeni. A projektum tervei az idén elkészülnek, a megvalósításuk pedig 2010-ben várható.
A Tartományi Nagyberuházási Alap pályázatán nyert pénzből a 118 éves parókia épületét és tetőszerkezetét szeretnék felújítani. A Magyarok Nagyasszonya-templomnak a tetőszerkezete, a tornyával együtt, szintén javításra szorul. Ezek a munkálatok remélhetőleg hamarosan elkezdődnek. Orgonáját a Tartományi Művelődési Titkárság támogatásával a templom fennállásának századik évfordulójára felújították.
Kevés a munkalehetőség
Tiszakálmánfalva még nincs jelentősebb magántőke, csak néhány, legfeljebb harminc munkást foglalkoztató kisvállalat üzemel a faluban.
- A budiszavai, kátyi, kovilji régió a lakosság és az itteni befektetők bevonásával egy biztonsági felmérést végző projektumban vesz részt. A felmérés kedvező eredménye esetén valószínűleg a külföldi befektetők is érdeklődnek majd irántunk. Egyelőre még én sem tudok többet erről a projektumról, a minapi gyűlésen csak ennyit árultak el belőle.
A településen több civil szervezet is működik: a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület évente több sikeres rendezvényt szervez, a Dinamo labdarúgó- és a Partizan kézilabdaklub a fiatalokat mozgatja meg, de működik itt sakk-klub, sőt van a környezetvédőknek, a halászoknak, és a vadászoknak is egyesületük. Tevékeny munkát folytat továbbá az önkéntes tűzoltó-egyesület, a Vöröskereszt helyi szervezete, mindkét nyugdíjas-egyesület és a Budisava szerb művelődési egyesület is. A lakosok nagy része a városban vállal munkát, emellett fizetés-kiegészítésért mezőgazdasági termeléssel is kénytelenek foglalkozni. A gazdálkodók gondjaival az Agronatali mezőgazdasági vállalat és a 18 termelőt tömörítő budiszavai földműves-szövetkezet foglalkozik. Az Ivo Andrić Általános Iskola alsó és felső tagozataiban van magyar nyelvű tanítás, a diákok száma mégis folyamatosan csökken. Az óvoda adatainak szerint a 2009/2010-es tanévben mindössze öt magyar kiselsőse lesz az iskolának. Egy év óta a településnek saját újságja is van. Az egy oldalon, magyar és szerb nyelven 800 példányban megjelenő lapot két újságíró szerkeszti önkéntes alapon, a sajtó alá rendezés költségeit a nyomda fedezi, a terjesztésben pedig a Vöröskereszt aktivistái vesznek részt. A fiatalokon múlik a falvak jövője, ezért ahol csak lehet, segíteni kell nekik. Budiszava vezetősége felismerte a fiatalokban rejlő lehetőségeket, és úgy stimulálja őket, hogy elismeri a törekvéseiket: év végenként például ünnepi tanácsülés keretében megjutalmazza az egyetemről kikerült frissdiplomásokat.
- A fiatalok nagyon örülnek a helyi tanács döntésének, bennünket pedig boldoggá tesz, hogy ajándékban részesíthetjük a jövő reménységeit. Nevük a helyi újságban is megjelenik, s így a falu minden lakosa értesül arról, hogy vannak köztünk értelmiségiek, olyan fiatal szakemberek, akikre számíthat a falu ügyes-bajos dolgaiban és fennmaradásának megőrzésében - mondta a tanácselnök.
A magyar kultúra szolgálatában
A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet a falu egyik legaktívabb civil szervezete: szinte nincs is olyan hétvége, amelyen ne szervezne valamilyen műsort vagy ne vendégszerepelne valamelyik közeli vagy távolabbi település színpadán. Tagsága mintegy 250 személyt számlál és
több szakosztálya van: a kézimunkázóké, a néptáncosoké, a kisénekeseké, valamint
az irodalmi szakosztály, ezen belül pedig a kis színészek csapata és a vegyes kórus működik.
- Minket is ugyanaz a probléma csüggeszt el, mint valamennyi más művelődési egyesületet. Tagjaink az általános iskola befejezése után a városban maradnak, ott tanulnak tovább, s nagy részük soha többé nem tér vissza a berkeinkbe. Utánpótlásunk ugyan van, de az óvodások és az általános iskolások száma mind kevesebb, lényegesen kisebb a számuk, mint hét-nyolc évvel ezelőtt volt - mondta Juhász Andrea, a Petőfi Sándor ME elnöke.
A szakosztályok közül talán a hatvan tagot számláló kézimunka-szakcsoport a legaktívabb. Műhelymunkákat szerveznek, tanfolyamokra, országos méretű kiállításokra járnak, külföldre utaznak, s kitűnő kapcsolatokat ápolnak más helységek kézimunkacsoportjaival és művelődési egyesületeivel. A Tájház nekik kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy munkájukat kiállíthassák és megismertethessék a nagyközönséggel.
A fiatalokat Tiszakálmánfalván is nehéz bevonni a művelődési életbe, de azért vannak fiatal tagjai is az egyesületnek, mégpedig a helybeli általános iskolával való jó kapcsolatoknak hála.
A 2008. év folyamán az egyesület több rangos eseménynek, versenynek adott otthont.
- A februárban szervezett farsangi mulatságon több szórványtelepülés magyar művelődési egyesületét is vendégül láttuk. Ezután a farsangi bál és az anyák napi műsor következett, majd júniusban, a nyári szünidő előtt, évadzáró műsort tartottunk. Templomunk fennállásának 100. évfordulója alkalmából történelmi-művelődési műsor házigazdái voltunk, a Barangoló nevet viselő vers- és mesemondó találkozónak pedig - mely rendezvény a szórványban élő gyermekek anyanyelv-megőrzésében játszik nagy szerepet - immár a negyedik alkalommal volt otthonunk a vendéglátója. Öröm volt hallani, amint egy három évvel ezelőtt az anyanyelvén beszélni még alig tudó bácspalánkai fiú milyen valódi hangejtéssel, tisztán csengő magyarsággal adta elő mondandóját. Az év vége felé a már hagyományos, nagy érdeklődésre számot tartó Mikulás-váró és karácsonyi műsor következett. Ezenkívül vendégszerepeltünk is több más helyen: felléptünk a kátyi magyarok találkozóján, a dél-bácskai és szerémségi magyar művelődési egyesületek seregszemléjén, kórusunk évek óta rendszeres vendége a Durindó néptánc- és népzenei fesztiválnak, de szavalóink is több versenyen képviselték Budiszavát. Szinte minden hónapra jutott egy-egy rendezvény, és ez örvendetes dolog, hiszen a kultúrát csak rendezvények szervezésével éltethetjük. A falubeliek szívesen összegyűlnek egy-egy ilyen eseményre, ebből tehát azt a következtetést vonhatjuk le: értékelik, hogy önkéntes alapon foglalkozunk a gyerekekkel - mondta az elnöknő.
Az egyesület vezetői 2009-ben a munkához való hozzáállásuk színvonalát nem adják alább az eddiginél, de természetesen újabb terveket is szövögetnek.
- Legfőképp a tagtoborzásra helyezzük majd a hangsúlyt, s szeretnénk a gyermekek számára is kézimunka-szakosztályt nyitni. Tapasztalataink szerint szinte mindenféle technika vonzó a számukra, nemcsak a hímzés, hanem a gyöngyfűzés, a nemezelés, a képeslapkészítés és a különböző szalmatechnikák is. Hamarosan hozzáfogunk a farsangi mulatság előkészületeihez, valamint a február 28-ai falunap megszervezéséhez. Ehhez művelődési műsorról kell gondoskodni, de nem maradhat el ilyenkor a kocsonyafőző verseny sem, és a falu miliőjét felidéző hagyományos eledel, a sóval és pirospaprikával jócskán meghintett zsíros kenyér sem. A Sulisztár nevet viselő énekes, zenés vetélkedőt a választások miatt Újvidék városa tavaly nem támogathatta, ezért el kellett halasztanunk. Eltökélt szándékunk, hogy az idén újra tető alá hozzuk ezt a rendezvényt, melyen újvidéki és környékbeli magyar általános iskolások vehetnek majd részt. További rendezvényeink sorsa az anyagiaktól függ, hiszen nonprofit szervezet a miénk, saját anyagi forrás nélkül, s ezért a pályázatokra és a donátorokra vagyunk utalva. Működésünket nagymértékben támogatja a budiszavai helyi közösség, a Tartományi Művelődési Titkárság, a Tartományi Közigazgatási, Jogalkotási és Kisebbségügyi Titkárság, a Szekeres László Alapítvány és Újvidék város önkormányzata.
Az egyesület a temerini mellett főleg a szórványtelepülések magyar művelődési egyesületeivel ápol gyümölcsöző kapcsolatot, a külhoniak közül pedig a tápéi művelődési egyesülettel. Sajnos, 2007 óta anyagi okok miatt nem találkozhatott a két szervezet. A kapcsolatok felfrissítésére a február 28-án sorra kerülő budiszavai falunap nyújt majd alkalmat, melyen a tápéi hagyományőrzők is fellépnek majd.
A budiszavaiak lelkesedése láttán biztosak lehetünk abban, hogy a falu fejlődése töretlen, s hamarosan újabb tervek eredményes megvalósulásáról számolhatunk be.