Új korszak kezdődött Nagy-Britanniában

Negyvenhét évnyi tagság után január 31-én éjfélkor az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A precedens nélküli eseménnyel egy korszak lezárult, és elkezdődött az úgynevezett átmeneti időszak, mely nem tartogat lényeges változást az eddigiekhez képest. A tárgyalások a jövőbeli kapcsolatról csak hetek múlva kezdődhetnek el. Ezek kimenetele évtizedekre meghatározza majd a két fél kapcsolatrendszerét. A február 1-jével kezdődött átmeneti időszak alatt Nagy-Britannia jogilag már nem lesz tagja az EU-nak, de továbbra is az eddigi szabályrendszer marad érvényben a szigetország és az unió között. Gazdasági értelemben kilépésről csak az átmeneti időszak végén lehet beszélni. London még ebben az évben szeretné lezárni a tárgyalásokat, Brüsszelben viszont szkeptikusak, hogy ennyi idő alatt sikerülhet tető alá hozni egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást. A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val, de ebben az időszakban kell szabályozási megállapodásra jutni olyan területeken is, mint az igazságügyi hatóságok büntetőjogi együttműködése, a gyógyszer- és a repülésbiztonság, a halászati jogok vagy a védelmi és a biztonságpolitika.

Szalai Attila illusztrációja
 

Görögországnak elege lett az illegális migrációból

Többezres tömeg követelte az égei-tengeri szigeteken található menekülttáborok bezárását. Görögországba a 2015-beli migrációs válság óta érkeznek nagy számban bevándorlók. 2016-ban kötötték meg az EU—Törökország-paktumot, az egyezmény életbe lépése után markáns csökkenés volt megfigyelhető mind a szárazföldi, mind a tengeri érkezésekben, viszont 2018-tól ismét megemelkedett a számuk. A 2016. évi megállapodás értelmében az Európai Unió 6 milliárd eurót fizet Törökországnak azért, hogy feltartóztassa a Szíriából odaérkező menekülteket. A helyzet azonban jelentősen megváltozott. 2015-ben Törökországon át még főleg a Közel-Keletről érkeztek a migránsok, most elsősorban Afganisztánból jönnek. Tengeri úton próbálnak Törökországból a görög szigetet érintve Nyugat-Európa fele haladni. Van már olyan görög város, ahol a bevándorlók többségben vannak a helyi lakossággal szemben. A helyzet elfajulásáért a tavaly leváltott baloldali kormány bevándorláspolitikája is felelős. A helyi lakosság tiltakozásának hatására Athén bekeményített: a jobboldali kormány által kidolgozott új menekültügyi törvény értelmében a menedékjogi eljárást felgyorsítják, azt pedig, akinek a menedékkérelmét elutasítják, kitoloncolják.

Egyre több német költözik el Németországból

Évente több tízezer német hagyja el Németországot, miközben a bevándorlók száma történelmi magasságokba emelkedett. Szakértők jelentős társadalmi átrendeződésre számítanak, hiszen Németországban a demográfiai mutatók a bevándorlók miatt kezdtek javulni. A hivatalos adatok szerint 2005 és 2015 között évente átlagosan 39 000 német állampolgár döntött úgy, hogy elhagyja az országot. Ez a szám 2015 után a többszörösére nőtt, évente átlagosan 100 000 német választotta a költözést. Ezzel párhuzamosan a bevándorlók száma megugrott, 1970 és 2015 között csaknem 2 millióval nőtt, és 2015-ben 1,1 millió, 2016-ban pedig további 635 000 bevándorló érkezett az országba, vagyis két év alatt jöttek annyian, mint előtte csaknem fél évszázad alatt. Ennek következtében egyre több német érzi úgy, hogy az a Németország, ahol felnőtt, többé már nem létezik. Több német állampolgár is úgy látja, jobb megoldás, ha inkább máshol, a szülőföldjéhez leginkább hasonlító körülményeket szavatolni tudó országban telepedik le.