A Gebi Kft. a szerbiai és a nyugat-balkáni térség piacvezető takarmánygyártó és értékesítő vállalata. A cég 1983-ban családi vállalkozásként alakult, ma már mintegy 450 dolgozót foglalkoztat, és kiszolgálja a nyugat-balkáni régió több mint 20 millió fős piacát. A Csantavéren foglalkoztatott 300 munkavállaló többsége magyar nemzetiségű. A nagy léptékű fejlesztéseit önerőből is, de a magyar kormány jóvoltából és a Prosperitati Alapítvány támogatásával valósította meg. Újabb és újabb silókat építettek, jelenleg 24 gabonaraktáruk van — hangzott el a pénteki ünnepségen. A rendezvény kiemelt vendége volt Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Ozsvár Tihamér, a Gebi Kft. igazgatója és társtulajdonosa ismertette a negyven évre visszatekintő múltját a vállalatnak, melyet még édesapja, Ozsvár Gellért alapított. Mint mondta, a vállalkozás kezdetén foglalkoztak gumijavítással, ékszíjgyártással, laposszíj-forgalmazással, majd különféle termékek behozatalával, míg 2001-ben eldöntötték, hogy takarmánygyárat hoznak létre. 2003-ban fejezték be az üzem kiépítését, és elindult a termelés, így a Gebi húsz éve foglalkozik takarmánygyártással. Ez idő alatt az ország piacvezető és a régió legnagyobb, legmodernebb állati takarmánygyárává fejlődött — tette hozzá. Beszédében köszönetet mondott a Vajdasági Magyar Szövetségnek, a magyar kormánynak és a Prosperitati Alapítványnak, a gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően ugyanis fejlesztették a takarmánygyártást, a napraforgó-feldolgozó üzemet, silóparkot építettek, és bővítették a házikedvenc-eledel előállítását is.

Ozsvár Gellért, Magyar Levente és Pásztor István vágta át a szalagot

Magyar Levente hangsúlyozta, a vajdasági magyarok ezután is számíthatnak az anyaországra.

— Tekintettel arra, hogy a két nép és a két ország milyen baráti, szövetségesi viszonyt épített ki az utóbbi években, köszönhetően Pásztor Istvánnak, Aleksandar Vučićnak és Orbán Viktornak, így a következő időszak legfontosabb feladata a két ország közötti határ légiesítése, mert az akadályozza a forgalmat, az emberek közötti kapcsolatot, valamint a közös gazdasági rendszer építését.

Mint mondta, Magyarország minden európai országnál határozottabban kiáll Szerbia mihamarabbi EU-s csatlakozása mellett, de ha ez a közeljövőben nem valósul meg, akkor követelni fogják, hogy a vámuniót és a határrendszert kiterjesszék Szerbiára.

Pásztor István beszédében felelevenítette az elmúlt negyven év kihívásait. Mint mondta, a vállalat teljesítményéhez szükség volt életerőre, elkötelezettségre, munkára, nyitottságra, valamint egy olyan érdekképviseletre és együttműködésre, amely meg tudta valósítani az érdekeket. A VMSZ elnöke a sajtónak nyilatkozva kijelentette, Magyarország részéről a gazdaságfejlesztési program tekintetében egyetlen forintnyi adósság sincsen. Hozzátette, várják, hogy megváltozzanak a költségvetési körülmények, és utána vissza lehessen térni a gazdaságfejlesztési program folytatásához.

A külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programot a magyar kormány 2016-ban indította útjára a Kárpát-medencében. Jelenleg a Prosperitati Alapítvány által működtetett vajdasági program Magyarország legnagyobb, határon túli gazdaságfejlesztési projektuma.