Zomborban született 1876. január 2-án. Szakmája szerint nyomdász, lapkiadó, de igen fiatalon elhagyta a családi házat, útra kelt, hogy világot lásson, tanuljon és dolgozzon. Majdnem tizenöt évig külföldön élt, ennek az időnek a nagy részét Párizsban töltötte, majd 1906-ban visszatért szülővárosába, Zomborba Léon Gaumont filmvetítővel és persze rengeteg tudással, újítással, mely a nyomdatechnikát illeti. Egy évvel később már ki is adta az első magyar nyelvű filmes újságot, a Bácskai Mozit, ez azonban csak néhány számot élt meg. Már hazatérése évében megindította a mozizást, vetítéseket tartott a színház termében és a vásártéren is. Nagy álma volt, hogy saját mozit, azaz ahogy akkoriban mindenki hívta, kőfilmszínházat építsen, s nem is kellett sokat várnia, 1908-ban megnyitotta kapuit az Aréna, az első állandóan működő mozi Bácskában. A század elején, a mozifilmek hajnala után néhány órával természetesen még nem Star Wars-jellegű, egész estés fikciós filmeket vetített, inkább híradó jellegű mozgóképek voltak láthatóak a vásznon. Bosnyák kapcsolatba lépett a Kristansen nevű forgalmazókkal, hogy segítsenek neki beszerezni néhány Max Linder-filmet. Az Aréna mozi eközben szépen jövedelmezett, Bosnyák tehát idejét látta, hogy ő maga is belefogjon a filmgyártásba. Azt gondolhatnánk, hogy ezt Zombor polgárai is óriási figyelemmel, lelkesedéssel és örömmel fogadták, ám ez nem éppen így alakult, többen megpróbálták ellehetetleníteni, s nem örvendett túl nagy népszerűségnek. 

S hogy milyen filmet forgatott a mi drága Ernőnk? A filmet, melynek címe Terpsichore Birodalmában, a városháza parkjában vette fel, helybéli lánykák játszadozását látjuk, és már különféle effekteket is használt, tüzet gyújtott, hogy legyen füst, és záporesőt varázsolt a parkba egy fecskendő segítségével

Filmtörténeti pillanat is kötődik a nevéhez, hiszen 1912-ben megörökítette II. Rákóczi Ferenc emlékművének a leleplezését, amihez egy kerekeken guruló kameraállványt használt, hogy vízszintesen és függőlegesen is mozgathassa a kamerát — ez volt az első svenkelés, melyre akkor persze senki nem figyelt fel, így a filmtörténet ezt D. W. Griffith Türelmetlenség című alkotásának tulajdonítja.

A mozi és a saját film mellett volt még egy — ennél sokkal grandiózusabb — álma is: Zomborból Duna menti Hollywoodot akart csinálni. Az egyik vetítés után ismertette ötletét a város elöljáróival, és azt is elmondta, hogy ehhez telekre van szüksége, ahol filmgyárat alapíthat. Mivel nem volt túl népszerű az említett elöljárók szemében, ezt a kérését természetesen elutasították. Bosnyák azonban nem adta fel egykönnyen, Újvidékre ment kopogtatni, s ott már pozitív választ kapott, aminek köszönhetően a zombori polgármester is engedékenyebb lett, így 1923-ban megalakult a Boer Filmvállalat. Mecénásai között a hazaiak mellett külföldiek is voltak, Németországból, Ausztriából is támogatták, sőt, a francia Pathé is érdeklődött tervei iránt.

Ő készítette el a Szerb—Horvát—Szlovén Királyságban forgatott első játékfilmet, ez a Hazudj a kedvemért című alkotás, de a filmet ellopták tőle a saját munkatársai, ezért akkor nem mutatták be, csak sokkal később Bécsben. Ezután belekezdett még A Faun című filmjének a forgatásába, de a zomboriak továbbra is kinevették, ellehetetlenítették, így ebbe is belebukott, és felhagyott a filmkészítéssel. Pecsétkészítő műhelyt nyitott, s a nyomdászatból élt. Élete vége felé tönkrement, filmjeit méterre vágva árulta helyi drogériáknak és női fodrászoknak, hogy körömlakkot készítsenek belőle, ezért sajnos szinte minden alkotása megsemmisült. 1963. augusztus 9-én halt meg.