A Székelykevéről származó régésznő a Vajdasági Múzeum állandó külmunkatársaként vett részt abban a nemzetközi kutatásban, amely során Törökbecse határában, az úgynevezett borjasi löszplatón egy kiterjedt, leletanyagokban gazdag neolitikus települést tártak fel.


Borjasi kanál 1.

* Mikor kezdődtek a feltárások, hogyan bukkantak a leletek nyomára?

— Az úgynevezett Borjason található régészeti területet valójában már a XIX. században felfedezték. Már 1875-ben dr. Szentkláray Jenő aracsi születésű plébános, az az idő tájt szárnyait bontogató régészszakma egyik első helyi képviselője fedezte fel a neolitikus őstelepet, mely a török időkben elnéptelenedett, az egykori magyar Burdas település helyén található. Szentkláray első feltárásai után a helyszínen több kutatást is végeztek, melyeket dokumentálni tudunk, például 1895-ben és 1903-ban is. Majd ezután a Vajdasági Múzeum 2014 tavaszán a németországi Kiel város Korai Történelem- és Őskorkutató Intézet régészeivel karöltve geomágneses földméréseket végzett a helyszínen. Az eredmények nagyon biztatóak voltak, majd ezután próbaásatásokat és C14-es kormeghatározást végeztünk, melyek megerősítették, hogy érdemes ásni. A 2014 elején végzett kutatás egyúttal azt is bizonyította, hogy a borjasi lelőhely egy régészetileg nagyon gazdag neolitikus telep, több mint 40 hektár alapterületen, melyet árokkal vettek körbe. Ennek tudatában még abban az évben a két intézmény szakembereivel szeptember-október folyamán ásatásba kezdtünk, melynek során hat kutatóárkot nyitottunk meg két ház alapjánál, illetve a sáncok mentén.

Tisza-kultura-kerámia

A feltárás során a neolitikus településekre jellemző leletanyagok mellett olyan anyagokat is találtunk, amelyek azt bizonyították, hogy a település lakosai széles kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak. A lelőhelyen találtunk a mediterrán vidékről származó kagyló karkötőket és észak-magyarországi kőfejtőkből származó obszidián köveket is. A biztató kezdet után 2015-ben egy újabb, még nagyobb területre kiterjedő geomágneses kutatás során megállapítottuk, hogy egy jóval kiterjedtebb és erősen védett telepről van szó. A fő település mellett még egy, szintén árokkal körbevett, az azonos korból származó település található — a két részt fő- meg melléktelepülésre lehet osztani —, melyet még ezen felül két árokkal is körbesáncoltak, és melybe tizenkét kapun lehetett bejutni. Az idén, mint ahogy korábban is, a tavasszal a földtani előmunkálatokat végeztük el, majd ezután a nemzetközi kutatócsoport a nyarat is ásatásokkal folytatta, így további kontroll- és kutatóárkokat nyitottunk. Ez igazolta, hogy a telep azonos korhoz, a kései neolitikumhoz, azon belül is a Tisza-kultúrához tartozik.

Borjasi kanál 2.

* Mit jelent ez pontosan, illetve milyen idős településről lehet szó?

— A Tisza-kultúra — mint ahogy a neve is mutatja — a Tisza folyó mentén feltárt őskori kultúrát foglalja magában. Jellemzői a karcolt, bevésett kerámiák. A Borjason talált fazekasleleteket leginkább a Csongrád megyében található gorzsai leletanyaghoz lehet hasonlítani. Jellemző, hogy ekkor figyelhető meg egy kulturális szintugrás is, melynek jól érezhető jele, hogy a temetésre már nem az elhunyt lakóhelyén került sor, hanem a települések mellett kisebb temetőket alakítottak ki. A feltárt házakban talált leletek szénizotópos vizsgálatai pedig azt is megállapították, hogy a most feltárt telep 7000-7500 éves.

Mediterrán kagyló karperec

* Milyen házakban éltek az emberek 7000 éve, és milyen használati tárgyakat  találtak az otthonukban?

— A feltárásokat azokon a helyeken végeztük, ahol az előzetes földvizsgálatok tűz nyomát mutatták, mivel az elégett anyagokból ki lehet deríteni a minták korát. Az általunk feltárt ház a földre épült, sárral betapasztott agyagépítményről van szó, melynek két helyisége volt, de arra is van esély, hogy a későbbiekben cölöpökre épült házakat is találunk.

Az ásatáson

A feltárt objektumban nem volt tűzhely, így az valószínűleg a házon kívül kapott helyet. Rengeteg edényt, kerámiát, étkezéshez használt finomabb tányérokat vagy gorombább, főzésre használt tárgyakat találtunk a helyszínen. A kutatás legjelentősebb lelete is egy mindennapi használati eszköz, mely egyedülálló régészeti értékkel bír. Az egyik feltárt házban ugyanis egy agyagból készült mérőkanálra bukkantunk. Mivel a kanalakat jellemzően fából vagy csontból készítették, ez a lelet valódi ritkaságnak számít. A neolitikumból származó hasonló kanalat csak nagyon keveset tártak fel ez idáig, például a görögországi Dikilitasban.

Geomágneses kutatás

* Milyen terveik vannak?

— A tavasszal folytatódik majd a kutatás, ezúttal a borjasi löszplató másik oldalán, vagyis a Tisza bácskai részén tervezünk geomágneses kutatásokat, hiszen a folyó szabályozásakor éppen a neolitikus telepen át vezették a Tiszát, és a korábbi térképek arra engednek következtetni, hogy a lelőhely akár a jelenlegi folyómeder túloldalára is átterjedhetett.

7000 éves ép edény

Emellett tervezzük egy olyan kötet kiadását is, amely összefoglalja mindazokat az eredményeket, amelyeket a hivatásos régészek és a lelkes amatőr kutatók tártak fel a területen. Ebben a könyvben szeretnénk összefoglalni a korábbi feltárások leletanyagát is. Hiszen a korábban említett Szentkláray Jenő által végzett, első dokumentált feltárás anyagát ma Temesváron őrzik, a Tisza szabályozása során a földből előkerült tárgyak viszont Szegeden vannak, a Vajdasági Múzeum újvidéki anyagai mellett pedig Belgrádban is jelentős kincseket őriznek a borjasi lelőhelyről.

Agyag halfej

* Meg tudja-e tekinteni a közönség a borjasi feltárások leletanyagát?

— Igen, december 10-én a törökbecsei kultúrházban háromnyelvű kiállítást rendeztünk, és meg lehetett tekinteni a legnevezetesebb tárgyakat, melyek a borjasi lelőhelyen kerültek elő. A neolitikus telep mellett ugyanis egy bronzkori település is található. A helyszínen több antropomorf szobrocska is előkerült, melyek közül némelyik leginkább az Egyiptomban feltárt emberábrázolásokhoz hasonlítható, sőt, Európa legidősebb bronzkori mérlegét is Borjason találták meg, azokkal a csiszolt kövekkel, amelyeket súlyként használtak, és amelyek megfeleltek a mükénéi súlyrendszernek. Ez a mai bánság és az ógörög világ bronzkori kapcsolatát is bizonyítja.

SZABÓ Attila